Vados Annának
Kavicsok
a halál amikor hólatyakos bakanccsal a caution wet floor tábla mellett
a halál a teljesen megőszült nagymamák
a halál: "te még élsz?" "amint látod"
a halál a "nem fogadtam volna rá"
a halál arcától elfordulnak a tükrök
a halál az a taknyos orrú hétéves a négyeshatoson, ahogy az üveghez nyomja,
a halál amikor először hallod:
inkább a halál
a halál ahogy az óvodások állnak a kerítés mellett és te nem szállsz
le a bicikliről, hogy visszadobd azt a kurva labdát, úgyis
mindjárt vége a játékidőnek
a halál amikor a feleséged annyival fiatalabb, hogy ugyanolyan idős
vagy, mint az anyósod
a halál amikor már jóllaktál a szemed kívánja mégis a szádba rakod
függetlenül attól, hogy ízlik-e
a halál amikor a szájába vesz, nem ízlik neki és mégsem mész el, aztán mégis
a halál ahogy a fiúk nem sírnak
nem a faszt
a halál a kifújod aztán kifújod aztán kifújt, de persze
azonnal gyújtod a következőt
a halál házhoz jön, melegen tartó táskában, utalással, igen, köszönöm, jó estét, jó
étvágyat
a halál a hiszen szeret, de nem változtatsz ezen
a halál az a lány a kerékpáron, az arca kifejezéstelen, a szeme két kék üreg,
ajka fekete, borravalónak tartott, apádtól örökölt patkópénztárca, patkó,
csak patkó
patákon, patkó-
dobogás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése