Teljesség-átiratok (89.)

György Erika képe

A versről

Olvass verseket oly nyelveken is , amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat.

Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

nyitott pórussal

gázolj az idegenbe -

nyaldosson körül

kimásztál belőle -

idegenül ér

bölcsőd locsogása

szavad érinteni mintha a bőrön

csak az ujjbeggyel érni pihéket

kócolni a test közelét liba-

bőröztetni a lehelettel

szavad érintem mintha a bőröd

csak a nyelvemmel gyengéden

kilököm fogaim közt elrezgő

lehelet testük -

szavad elsimuló hullámában 

ez a tenger ugyanúgy befogad

visszafogad ez a szellem-

szeretet a nyelvbeli locska

szavakat érinteni mintha a bőrön

fröcskölt huncut igék csöppjét

kapja a hátára kacagó szellő-

nevetés paripája.

Önfeledt

György Erika képe

a feledkezés rendjében teljes
a csonkok helyén a szellemágak
nem hoznak új levelet
de ilyen hajthatatlan észbejutások
felhőzetében sétál
aki a félbetört lehetőséggel ébred

a feledkezés rendjében teljes
íze-vesztésben nyugodt és hiánytalan
növekedésre készül minden
de magára rángatná a kígyó
levedlett bőrét
nincs a lélegzetvételében
olyan cipőkanál amivel - 

magában hordja a teljes
feledkezés rendjének lehetőségét -
amíg egyszer van addig egyszer
ismerős idegensége elmosódik
de elfogyás utánra is
testetlen égést delirál vagy érez -
ez a hit kérdése

magában hordja a teljes
felejtés öntudatlanságát
mert minden este feledkezni fekszik
ismerős idegensége elmosódik -
új nap új reggel
ideje megint félbetörni
két lélegzetvétel között






egy rokona van, ugyanezzel a képpel, Weöres szavaival

Készletsöprés (ötödjére)

cím nélkül

menetiránynak
háttal utazom -
múlandóság-tanban

Egy csodás kis mechanikai műszerésznek való esztergagépre

saját

gondold meg - gép

gondold meg - ez is csak

egy gép - de milyen cuki!

Évődés egy modorban egy más modorban évődő bejegyzéshez

A szerelmemet hívom, de nem veszi fel. Szomorú vagyok, mint egy pofára esett mogyoróvajas szendvics a bazaltpusztaságban. Talán már éppen Kanadában kel át a Niagara felett, vagy lézerszínházat csinál egy francia építési vállalkozó legújabb projektjében. Könnyeim egy túláztatott zöldtea fonnyadt leveleiről csöpögő folyam... ...Gondolok rád szeretettel és gépeléstől zsibbadt könyökkel! Naplemente. Unikornis. Telihold. (Bokor Krisztián)

írá ezt fészen
dejsz néked egészen
bukrosodó tavasz

jó tollú paripa
(Balassi? pipa)
diktálá az Pegaz.

(s midőn válaszul Kisztyián erre egy Bosch porszívót linkele:)

isa por es homu
Krisztyián szomorú
kirelejzuma

(s miután szabadkozik vala, hogy ő ezt a Schátántól való szerkentyűt nem es ide akarta:)

oszt mégis illik
itt es megösmerszik
szerelöm-szívása

Világvevő

valaminek a
része vagy - és ebből
egy rész benned rezeg

Fénybe vonsz

György Erika: 111/365

fénybe vonsz pár 

éles körülményt - lásd

ki börtön, és ki szökne.

Egy látens Ady-epigonnak

Minden a mű?
hogy aztán dadoghasd:
"...belső parancsra tettem..."?

Egy látens Babits-epigonnak

"ez így nem biztos
hogy költhető" -
melyikre gondolsz?

Beszélgetés Annával (vagy talán csak egy közbevetés)

Fekete Anna: 

MEGCSALVA ÉRZEM MAGAM

Hisz minden nő helyettem mosolyog,
az én cipőmben száll ki a taxiból, helyettem
mondja, hogy nem érek rá ma, de holnap
talán… És áttipeg kristálykapun,
a vízválasztón, az én kabátkámban,
az én cipőmben… Hát így érzem magam
divatlap-olvasás közben: itt ez a sok riherongy,
elhasználja az életemet. Jobb lenne imádkozni:
hogy képes legyek megbocsátani,
hogy az összes nő nem én vagyok.

A csillagokban bízom csak,
mert a felfoghatatlan messzeség
megment attól, hogy a helyükbe
képzeljem magam. Olyan távoliak.
És olyan annátlanok.

shizoo:

Anna távlatban
Annasága teljes és
fájó tudatában

(és végezetül...) Jin és jang

világod el kell
fogadni. világod
meg kell változtatni.

Teljesség-átiratok (64.)

György Erika: 114/365

Menny, pokol, tisztítótűz

A menny, pokol, tisztítótűz nem csak halál-utáni állapot: mindenki viseli valamelyiket, akár holt akár élő.

Minden, ami sajátos véges, jellegzetes: a tisztítótűzben szenved. Élvezetek csak a tisztítótűzben teremnek; s mert minden élvezet határolt s a körülötte lévő élvezettelenség határtalan: azért a tisztítótűz gyötrelem.

A pokolban nincs gyötrelem, sem élvezet. Akit szenvedélyei úgy eltompítottak, hogy már semmit sem élvez jobban, mintha rengeteg vizet inna; s kínlódni csak úgy tud, ahogy egy gép csikorog: életében elérte a poklot.

A mennyben sincsen élvezet, sem gyötrelem. Akinek nincs többé igénye élvezetre, azt nem kavarhatja fel semmi, egész lénye kitárul, mint az áldás: életében elérte a mennyet.

A tér és idő világa tisztítótűz; ritka ember, aki már életében mennybe, vagy pokolba jut. Egyéniséged nem egyéb, mint véges igényeid összessége; ezért csak egyéniséged elvesztésével juthatsz a végtelen állapotba: a mennybe, vagy a pokolba.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

papíríz szavak

alól sistergő érintés

prédája vagy

milyen ódivatú rendszer, nem?

elhasznált szavakon porló, nem?

nincs íz ebben az életben -

dob, dob, szívdobogás, véletlen.

milyen elfoszló határ, ugye?

elhasznált betűzhető ügye -

üresen vagy teleírva átmegy-e

az üzenet: mit tép ujjbegye?

mégis. pont érzed a szóban -

mondod rá, intesz rá: 'jóvan,

nem mindegy? éget a hóban

perzsel szúnyogos csapnivalóban -

mégis. pont érzed: a nyelved

hegyén angyalkák flesselnek

éhekkel fele-feleselnek

guru-gurulás kerget -

mégis. pont érzed e pontot

"pont itt és most" ez a pont: ott.

ez a szakadás itt hamisat bontott:

szivárog? kutyafüle mondod -

milyen ódivatú rendszer, nem?
elhasznált szavakon porló, nem?
nincs íz ebben az életben
dob, dob, szívdobogás, véletlen...

Zen-fotók: György Erika (5.)

A fény útja (101/365)

bizonyos szögből

itt laksz - ebben a

kirabolt sírkamrában

Zen-fotók: György Erika (3.)

ide nem öröm

ide soha nem öröm -

aggodalom hoz

aggkoromra lásd:

aggodalmat aggat rám

elaggulásom

*

ide az itt fáj

ott fáj amott fáj zavart

el - és most várok

(valaki bennem

úgyis lehetetlen

útvonalat választ...)

Ha valaha még nekiállok, és összesöprök egy képgazdag kötetet, ez a vers az Életkori sajátosságok ciklusban lesz, párban ezzel a Victo Ngai képre írt verssel...

Zen-fotók: György Erika (2.)

54/365 #pink #365project

Pink

Zacskó elmaradások,

beleszarások -

ezek vagyunk mink.

Fenntartott helyen

parkolsz. És nem. Az égbolt

nem szakad le rád.

Fizetős helyen

parkolsz. És nem. Az ég

nem szakad le rájuk.

Oda másmilyen

parkolási díjak,

felszólítók kötnek.

*

Zacskó elmaradások,

beleszarások -

Ítélnek. Így is.

Zen-fotók: György Erika (1.)

kilégzés falra

tapadt léleksarát a

levert vakolat

belégzésdúsítás

vágyát falra nyalt

tilalomkarika

táguló tüdőd

 nagy százalékban káros

várost tartalmaz

Szégyen

György Erika képe

kiállítottak -

most háttal állsz,

védtelenségbe alázva

*

kiállítottak -

azon töprengek, hogy mit

követhettél el

Kilátás

kép: György Erika

nem a táj nyit ki téged.

hanem aki nézi 

ahogy nézed.

Mária (siralom)

Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad!

Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása.

Világnak világa, virágnak virága, keservesen kínzanak, vas szegekkel átvernek!

Jaj nekem, én fiam! édes vagy, mint a méz, de szépséged meggyalázzák, véred hull, mint a víz.

Siralmam, fohászkodásom belőlem kifakad, én szívemnek belső búja, mely soha nem enyhül.

(Ómagyar Mária-siralom - Mészöly Gedeon értelmezésében)

György Erika fényképe

rózsák és rácsok

műrózsák, valódi rácsok -

vagy fordítva

*

útszél műrózsafohász
út járója le nem szed
magad kopár jelented

választ világunktól
téglán félrerakottan
szíved híja csak ott van

szemedben az üresség
magad kopár jelenés
fiúhalált ölelés

aj hiába tucatgipsz
közönyömbe belecsipsz
oda kelle hajoljon
szemeddel kell vakuljon

útszelt műrózsafohász
jaj-hiába kápolna
hívet útszél-ápolna

választ világunktól
világunk művilága
virágnak művirága

könnyed folyik vízül
Krisztus-titka rózsa
öntött lacrimosa

nem vesz halál tégedet
rács mögött a szeretet
anya joga fájdalom
fohászatod fáj nagyon

rács mögött a szeretet
avagy halál híjával
egyszem szülött fiával
jelentésed: mérettünk -

aki rakott úgy hitt el
út szélén a kápolna
botor léptet ápol ma

rácsal takart pária
szíveszakad Mária
te könyörögj érettünk.

*

Rózsák és rácsok

műrácsok, valódi rózsák -

könyörögjünk.