 |
| Bernáth Aurél: Tél |
nem gyászolom ám az időt
nincs rá -
mit akarhat
a szelek sebzett friss porhóval
borított szántást
kitakarnak
volt hogy pazaroltam - varjakat úgy
kavarogtam
hideg égen
volt - ha megültek feketéllő toll
jajgatta magát
feledékeny
nem számolom ám az időt -
most sem
hiszen elfogy
számolni való létem gazos égút
nosza röppenj
rajta, uralkodj
számolni való éhek - hascsikarás
döggel jóllakatott
szürkék
bárcsak régi lehetne de új a varázs
szántás, pajor-íz - lásd én
így feketülnék
nincs rá - nem pördül a röptünk
vén szélben
siető gyászba
csimaszéhdallamot él most is szavaim
éhes hajnali
égrajban vonulása.
