A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cippo. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cippo. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. április 4., csütörtök

bebocsátja

"A fantázia persze ki tud nyitni minden ajtót: 
megfordította a zárban a kulcsot, és bebocsátja a rettegést." 
(Truman Capote)

Németh Kriszta
Leica IIIc / Summar f/2 50mm – Kodak TriX 400




sejtfalrésen ki-
fénylő szellemtől rettegsz -
saját magadtól








2017. február 16., csütörtök

Papó háza - Egy kiállítás megnyitója


Németh Kriszta képe



Szeretettel köszöntök mindenkit Németh Kriszta kiállításán. A kiállítás címe: Papó háza. Nekem a cím azt meséli, ne számítsak távolságtartásra. Ez a cím azt kéri tőlem, én se maradjak távol - ha már beengedtek. Engem - úgy érzem - beengedtek a képek. Egy térbe, ahol nem ismerhetek fel minden apró rítust, de megérezhetem a jelenlétüket. A karácsonykor babonából nyolc gerezdre vágott két alma történetét, jelentőségét nem biztos, hogy felismerem, de megérezhetem: jelent valamit az a tányéron kívülre került, gazdátlan gerezd. Ezt a jelentést szeretném közelebb hozni hozzátok a következő néhány sorral:




Én így hívom: úgy hagyottság.
A mozdulatok helye a tárgyakon.
Még nem nyűg, hogy úgy maradt -
de már nem is fáj olyan nagyon.

Egy territórium. Nem változik.
Időmegálló. Egy szelet
mozdulatlan idő. Alig köti már -
másképp köti a tekintetet.

Egy skanzen. Ahol megül a por
a mozdulatok hűlt felületén.
Valami lesz. Ahogy az élet szokta.
Addig a percek eresztékein
csak úgy elmotoz a fény.

Én így hívom: úgy hagyottság.
Hívhatnám így is:
nincs vele kezdeni még mit.
Valami lesz. Ahogy az élet szokta.
Valahogy reggel lesz megint
ahogyan az ég nyit.

Én így hívom: úgy hagyottság.
Még nem nyűg. Hogy így hívom.
A mozdulatlan idő csak ül
mozdíthatatlan tárgyakon.








Németh Kriszta: Papó háza
fotókiállítás 
Horánszky u. 25., Budapest, 1085
2017.február 15 – február 27.




2016. október 11., kedd

Patina

Németh Kriszta képeire


Kodak Brownie 2 / Kodak Ektar 100



Régi idők
maradvány filmkockáin
friss szellem képe sül.






Kodak Brownie 2 / Kodak Ektar 100


Egykorlélegzet.
Rögzítés-örök-idő
csigaházában.





Kodak Brownie 2 / Fortepan 100



Markolod - mindegy
mikor markoltad - elfog,
megőriz múltnak.






Kodak Brownie 2 / Fortepan 100



Száz év takargat
némi patinát. Tárd fel:
friss fénybe mártva.










2016. szeptember 22., csütörtök

Haiku-pár, a párnak (lábjegyzettel)


Németh Kriszta: "Hát igen, ez az élet, vasárnapi ebéd"*



a kapcsolatban
az egyik úgyis mindig
elhomályosul -


legjobb, ha a
beeső fény szöge választ:
mikor ki éles








*(most már tegyük le
a kurva telefont és
együnk, mer' kihűl)

2016. június 14., kedd

Lőgyakorlat

Babics Imrének




a ritmusban lélegző földforgást nem zabolázó
nem szaporázó nem érfalban vérrohanást fuvolázó
nedvet becsülő csepp csepp csepp rezgést simuló
fényt nem faragó létbe mohón nem harapó lassú
ritmusban lélegző földforgást létmód élő burján
érez-lát így ahogyan a képen.

egymástól elnyert levegő víz televény tempós
birkózásában a növény nedvet leveléig napfényt dús
gyökeréig fel-lemerítő lényege érez rohanó sehová
dúltan rohanó egymást hússal robbantó televényt
talppal dobbantó fényt el-feltakaró lebegő
levegőt ki-belihegő rohanást így.

a cserép mázszélén tapogat lásd ez a korlát is
mi vagyunk mi vagyunk a vadászterület-kerület
szédült lélegzést rabság-diktáló lihegés -

mi vagyunk lét évezreden át kúszó fényén a
kerék mi vagyunk dínóbőr-aszfalt tetején a cserép
fojtó lihegéséből így néz a növény ha kinéz -





nézd gyönyörű ugye nézd ez a cirmos
csábítás gyönyörű ahogy itt
a rakott lét száraz csontján a cserépből
kifolyik -
nézd gyönyörű a virága a bibés lágy
semmisülés ami mégis
szaporít teleporzik tőle az illattal az
ég-paizs égisz -

néz ahogy ül a rontott csonton sehol
így mondom sehol így mondom látod
mondom -
nézd ez bennünk a növény ez romlik
ez a puha lágy bibearc omlik foszlik
végül a csontig -

nézd gyönyörű ugye nézd ez a cirmos
vágyige gyönyörű ez a lélek
illatozik ujjad begyein ahogy élete
éled -
néz ahogy ül rontott csonton -

nem hallod sikolyát ha
letéped.





2016. június 5., vasárnap

A férfi, aki a tengert

Németh Krisztának

Egy ember hatvanöt liternyi könnyet sír az élete során, ám egy alkalommal legfeljebb 28 csepp könnyet tud ejteni – mondja a Kőrösi Zoli. 28 csepp. Ez szíven ütött.




egy ember 65 liternyi
tengervizet termel életen át, ha elszorul -
de egyszerre csak 28 csepp fér
ki belőle.

ezt egy kedves író mondta, már halott,
kisírta előre, rosszul elosztva mind a 65 litert -
28 cseppenként a maga
tengerét.

egy ember nem tudja egyszerre kisírni
magából "életen át" helyett egyszerre a tengert -
mert egyszerre csak 28 csepp fér
ki belőle.

ezt egy kedves író mondta, már halott,
abban bízom, még jobban tudja -
a mindenkire mért cseppek
pontos számát.

mert szeretném, ha a
nagy különbözésben, én, te, ő -
lenne egy ilyen mindenkire
vonatkozó tenger.

egy ember 65 liternyi
tengervizet áldoz életen át, ha elszorul -
de egyszerre csak 28 csepp fér
ki belőle.

ezt egy kedves író áldozta, már halott,
előre elsírta, rosszul beosztva, másokért -
28 cseppenként, mind a
65 litert.

egy ember.






a testvérbejegyzés, múltba vesző testvér így hangzik: A nő, aki a tengert

2016. január 15., péntek

Udvari

                                                                                            Németh Krisztának, akié




hétköznaprések prések
kuka dobozzajok mosódnak
udvarárok szagot szivárog
hétköznap rossz nap jó nap

korláton át a ma mit lát
hétköznaprések prések
csupasz árok-mély ruha szárad
öblítőszagközi fészek

cserepes szigetek szigetelt
tetőnkről leverődő hang
hétköznaprések prések
a mi utcánk odakint is gang

ládalakó teli élet
szűk gyökerű földrészek
eget nyeső éhséged fészked
hétköznaprések prések



a hang életéből:



2015. november 11., szerda

204-es (kiteljesülőben)



A mai vers tegnapelőtti és másutt vendégeskedik... Kriszta szerint úgy esett, hogy meglátta, meglőtte, kitette; én megláttam, megírtam, kitettem; Kriszta meglátta, mikrofonba mondta - szerintem ez a látvány egyszerűen túlmutatott magán és akart valamit tőlünk. Közös projekt a rögzített látványból: a 204-es.




...múlt örökítőanyagából emlékképet szelfiz a jelen
legyen így. emlékkép legyen ótvar szerkezetek
testhúgyszarszaga bűz. rigó tőgy-meleg bocikörmök
egyensúlykopogása legyen. utazó hús, utazó tej
másképp szükségszerűen borzalmas célok
létfenntartásunk földrabló marhavagonja...


ide tessék kattintani:



ingyen haiku-pár:

létmérő képet
görget gugliz a gépen
a képtelen lét

*

létmérő képet
gugliz görget a gépen
a méretlen lét





2014. október 29., szerda

Méltósággal


kép: Cippo


kőzetlemez ha
moccan - megrendíti a
kakasülőket


*

ha nem forgácsol
a provokáció, mi
leszünk, és nem ti


*

ezzel erővel
csak ronthat a hatalom -
én így remélem


*

Itt az idő! Múlj 
Ezer Éves Pünkösd
Bohóckirálysága!







2013. április 29., hétfő

A játékról, komolyságról

forrás: http://moly.hu/karcok/219604




Csak a kiszakított időkben
vagyok komoly,
amikor elnézem a telő idő
pördüléseit, hullámait –
amikor azt várom hogy
válaszolj,
hogy mondj valamit.

Egyébként játszom. Az a különös
különbség hogy azt
jobbára nem neked –
mert veled valóságos időt
a többiekkel jobbára
légvárat építek.

Nekem ez a szerelem.
Ez a komolyan vett
egyszer-s-mindenkori
elszámoltathatóság.
Ha játszom is nem hagyom
hogy kiszakított időnkben
játékból álljon a
figyelmem hozzád.