Arszenyij Tarkovszkij címnélkülije

A képen Alekszandr Leonyidovics Kajdanovszkij, a filmbeli Stalker látható, akinek a szájából a filmbéli Kívánságok Szobája küszöbén elhangzik a vers.

(a filmrészlet a verssel megtekinthető itt)


Nem elég

Hogy tovatűnt e nyár!
Mintha nem lett volna még.
Bár verőfényben áll,
Csakhogy ez már nem elég!

Mint egy levél a múlt,
S amit adhatott az ég,
Minden ölembe hullt,
Csakhogy ez már nem elég!

Jó-rossz el nem tűnik,
Nincs ok nélküli vég,
Minden fényben ázik,
Csakhogy ez már nem elég!

Szárnyával betakart,
S oltalmat nyújtott az Ég,
Így minden sikerült,
Csakhogy ez már nem elég!

Minden ágacska ép,
Tűzben egy levél sem ég,
Áttetsző, tiszta, szép,
Csakhogy ez már nem elég!

                                                 (Fordította: Fórizs László)


---  

Így lobbant el e nyár,
Mintha nem volna még.
Vakító fényben áll.
Csak ez nem elég.
 
Igaz volt a múlt,
S mit adhat az ég,
Minden ölembe hullt,
Csak ez nem elég.
 
Jó, rossz fáj-e most,
Van ok nélküli vég; 
Bár égetőn világos,
Csak ez nem elég. 

Szárnyával betakart,
Megóvott az ég, 
Szerencsés voltam,
Csak ez nem elég.

A sok ág ma újra ép,
Nincs égett levél,
Mind üvegtiszta-szép,
Csak ez nem elég.

                                 (fordította: Pintér Tibor)


Kevés

Ellobbant nyári ég,
Verőfény, napsütés!
Mintha nem lett volna még -
kevés. Ez is kevés.

Hulló levél a múlt,
Áldás, égi egész,
Minden ölembe hullt,
Kevés ez is, kevés.

Jó, rossz, mind elvonul,
Minden megérkezés,
Minden fejemre hull,
Kevés ez is, kevés.

Szemem angyalpihés
Oltalmas égre néz,
Siker kísért, nyerés.
Kevés, ez is kevés.

A lét minden ága ép,
Nem gyötri tűzverés,
Áttetsző, tiszta, szép –
kevés. Ez is kevés.

                              (shizoo ferdítése)