A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Francesca Woodman. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Francesca Woodman. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 5., kedd

Teljesség-átiratok (53.)

Francesca Woodmannak és Kemény Zoltánnak
Zoltán Kemény: Bouquet
(Francesca Paraphrases II) 2017




A tárgyak visszája és színe
A jelenségvilágban Isten csak eszme; Istenben a jelenségvilág csak lidérc. 
A dolgok érzékelhető mivoltában nincs jelen az Isten. A dolgok a visszájukat fordítják az érzékelés felé és színüket az Isten felé. Isten jelen van a dolgok közös lényegében, de nincs jelen a dolgok sokfajta érzékelhető megnyilvánulásában, ahol a tünemények serege hullámzik.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)





száradva hulló
hámsejtjeidre
ráírtad ezt a kérdést?






lényegtelen szomorúságú
kifosztatások alá vetett -
hová mérged a sehova nyílás
hová dugtad a tekinteted?

üres - hiába első ráncok
felébe tépett éhe alatt
hová mérged a sehova nyílás
hová dugod el gyűrke magad?

míves hiába művelt művel
kitörölt emlék - sehol se jel
milyen mélységek fölött inog
a hagyjál a mindegy a nem érdekel?

igazad nézet-hitelességét
kifosztatásod éj-viseled -
meztelenséged hova szakítod
kinek tapadnál milyen jelet?

lényegtelen szomorúságú
kifosztatások alá vetett -
hová mérged a sehova nyílás
hová dugod a tekinteted?





"itt csak a bomló
dolgok közegében gyúl fény"
szólt a lidérc







2017. december 4., hétfő

Rácsodálkozás: Kemény Zoltán (8.)


Zoltán Kemény: Backlight
(Francesca Paraphrases I) 2017






emléked alatt
egyre hosszabbra nyúlt
csendek feketülnek


önpusztításképeiden
jaj mit fogdos
tapogat a szem -


tekintetet keresek
hogy tekintetbe
vehessem - de nincs


árnyképed alatt
mind hosszabbra nyúló
csendek feketülnek












a #me too korában Francesca Woodman képei külön ízt kapnak, azt meg különösen szeretem, ahogy Kemény Zoltán hangsúlyoz a képből. 
ide vágó versem Woodman-képsorozatra: Fényérzékenység
ide vágó Kemény Zoltán parafrázis (szerepel a kötetben): Rácsodálkozás (5.)

2016. június 5., vasárnap

Fényérzékenység


Lucien Hervé
Jó tudni, hol a
kijárat. Egyszer biztos
kibújunk rajta.






Francesca Woodman 1958-1981


Állati közöny.
Félig eltemetett 
bejáratnak háttal.





Csírák fullasztó
növésbe kötözése.
Kapuja? Nem. Nem.







Kettőzött lényként
tovább és tovább és tovább.
Tükröződve.






Megtörnéd. Szégyen
olcsó eszköztestekkel
szaporítását.





Előre ásott
megtagadásod. 
Nem szülsz sehova.






Hártyatisztaság
alól úgyis csak visszhang.
Semmi különös.







Előre inkább.
Meg sem érdemelt bomlás
rögízeibe.







mennyire módolt
hamis tükörré satnyult
a lázadásod






2016. március 15., kedd

Beszélgetés (újfent) egy Francesca Woodman kép alatt






shizoo:
kicsit zavart - vagy. nagyon
hogy nem repülés a függés -
ellazuló arcizmok helyett az alkar
kapaszkodó feszülése a párkányon
épphogy elférő ujjbegy tapadása
függés.

függünk. magától
nasztaszja flippovna. magától
néhány perccel többet
várna el az ember -
mielőtt
hulló vászon esése.
a szék.

húzd ki a zsinórokat a falból.
ma este úgyse
jön be senki.



Hegedűs Gyöngyi:
beszélhetek-e úgy magunkról,
nasztaszja flippovna, hogy az ámen
ne legyen tőről metszett mellékmondat?
egy másik eszméletbe ájultat,
akár az ecetes szivacs.
a test legkülső provincia.
megdől a jobb-bal
savbázis egyensúlya.
a feketétől nem lesz éjszaka,
a fehértől nappal,
csak gyerekkorunkba
alvadt térhatású minta:
a kőre, mint hálóra zuhantat.
miért is feszülne velünk
a boltíven túlra
a színek két latorja?
küszöb alatti hang
a tömeg moraja.
a világ marad
viszonzatlan.



shizoo:
pedig csak ellógna innen 
szökne a szögletek köréből
feketéből fehér fehérből fekete.
játék a gondolattal ahova feszíti
a vetülő árnyék.
ahova a vetülő árnyék
feszíti a gondolatot.
reggel van a rideg osztályteremben,
ahol nem tapadnak meg a pormacskák.
a lógásnak is lehet egyensúlya
túl
ahova az árnyék
a küszöb alól kiszabadul?






2015. október 22., csütörtök

Beszélgetés egy Francesca Woodman-kép ürügyén




Hegedűs Gyöngyi:

egy francesca woodman képre VII
(immanens etűd)

mint arcom, előlem úgy rejtőzöl.
felismerhetővé épp az tesz,
ami a látótérben magadból hozzád
rendelhetetlen. a tükör
hátraarc. a fénysebesség
is késedelem. a testből
csak lélegzetnek felülsz.
transzban immanens etűd.




shizoo:

kép
csupaszult falak közén
nincs magadhoz
szinte semmi közöd

etűd
nem látom mid éled
hozzádrendelhetően -
pedig élem

kóda  
kiszolgáltatottságod
látótértörés -
árnyék. idegen.