2018. július 18., szerda

Matek


szorzás japán módra





Reciprok érték

föld birtokol, amiből,
föld birtokol, amin -
föld, amibe



Origó

testedben tartott
szél - nincs itt az ideje
hogy kifújd magad



Egyszerűsítés

toronytető
madáralap törtvonala
alatt nevező



Derivált

mit birtokolsz
ebből a szarkacsettegte
grafikon nyárból?



Abszolút érték

fölöttünk sodort
kiszámíthatatlan
felhőmintázatok



fölöttünk szélvert
kiszámíthatatlan
kifújt lélegzetek





2018. július 17., kedd

sajtófotó









démon a kislány
szemében a képen

romok előtt
mindent ejtő üres
kezek elhagyott
képóceáni elhagyott
palack

koszcsík
érintésével arcán
elénk borított
képóceáni partra vetett

          nem a semmi
          van a szemében
          hanem űr
          amiből a semmi is hiányzik

néz nem vár
tőlem tőletek
semmit kislány
szemében a képen

          aztán lapozol
          ez ilyen
          aztán lapoznak lapozol lapozok

ma reggel szükségem támadt valamiféle reményre






2018. július 16., hétfő

Beszélgetés mikrózott Makrokozmoszban


Pethes Mária képe


Pethes Mária:
Makrókozmosz

tágul és zsugorodik a kozmosz 
a távcsőben az űr végtelen 
temetőjében kihunynak 
és születnek új bolygók

lidércnyomásos álmok 
léggömbje pukkan 
a hold ezüst porát 
felsöpri a hajnal

holt kráterek várják az embert
akit a mesteri módon megfogalmazott 
hazugságok igazzá bűvölnek 
aki képes megteremteni egy élhető világot 
megfejteni a véletlen találkozások 
üzenetét és legalább 
a róka álmát megszelídíti

mint megbízható évszak levelei 
halotti leplek suhogása jövendöl 
a fényben fürdő lényről 
akit a fennenvaló saját képére formál

ő az akinek lába eltapossa 
a sötétséget napkeltében induló 
repülőgépek karcolják az égre 
vágyai térképét

arcára tapasztja ujjai tíz 
beazonosítható holdját 
hogy ne lássa 
milyen lassan őrölnek az értelem 
kerekei a tejút fehér tejét issza 
villámlások vak szünetében

lehajtják fejüket magukba néznek 
a teleszkópok és ahogyan télen a havat 
eltakarítja a gondolatokat a nap 
de a test nyilallása 
megőrzi a lelki fájdalmakat

elúszik az idő 
tengerén a megmentő 
hajó a kapitánynak pont elég 
bizonyíték a föld formájára 
a horizont homorúsága





shizoo:
Kicsiben

maradj meg mozdulatlan
nézésben amíg körülötted
meg nem nyugszik az imbolygó
elvetemült táj

ez a tűzijáték csak a két
alapvető réteg között fennálló
felületi feszültség látványos
nem is veszélytelen szerelme

most úgysem látszik az
elérhetetlen anyagcsomók fel
zuhanni csábítása
élhetetlen gáz és porgömbök keringnek
a magunk lakhatósági zónáján kívül
akár a villámlás drótokba csavarva
úgy megfoghatók

eltaszítottuk magunktól a lassú
légzés világfatörzzsé növekedését
halotti leplek hulló levelek
ősz törzsek alá fekvése csábítását

lépéshelyeket követeltünk ott
ahol a lépés kizárólag dicsőség
villámok dörgő erejével tolattuk
fel magunkat erőszakkal meztelen porig

formáló manipulátorujjak végei tartják
az arcunkra tapasztott kétségbeesést
kísérleti fázisban piacra dobott
nem rendeltetésszerűen használt
szemellenzők

csak a kilehelt pára rejti jól
a test végetlenbe tartó
kivédhetetlen zuhanását
a zuhanás csak a villámlás megvilágító
fényének szünetében szünetel

mikor felhős felettünk az ég
időlegesen eltakarja a vágyainktól
beszennyezett hiányok
által fényszögekkel kivert
sérült hiányos kupolát.


*


isten öléből
kivetve végetlennek
tűnhet a tükröd







2018. július 15., vasárnap

Bálványimádóknak (slam)







Bálványban hinni. Híven hinni mi kutyánk
kölykeiben - hogyha harapnak,
akkor is: értünk?

Hűvös ez a reggel. Megszokhatatlan a
hőingadozás annak, aki folyton
akklimatizálódni szeretne.
Az erkély felvirágzott májusát így júliusban
nem lepi dér, a petúnia kelyhében azért nem
dermed a nektár. A szender jön -
mintha trópusa lenne, és ő benne kolibri.
Szép nagy bogár, verdes és
szipókáz. Minden rendben van.

Csak a hírek sodorták újfent szemetük
az ajtónk elé. Egybites elmék éhes
dühe csillan a képernyőn. Magyar időt a
magyarnak! Kiadták a kilövési engedélyeket?
Ilyenkor nyáron, az anyaság ölbeli, termő
fesztiválidején nem is tűnik annyira vészesnek?

Bálványban hinni. Megoldásban, akárha megoldaná
ruhát a boldog szerelemben. De az hol áll -
hol áll leírva, hogy földi helytartókba
kapaszkodjon a vakhit? Itt állok, vártámon, de akkor
hol állnak az őrzőitek? Milyen hagyományt
őriznek? A bűnbakok, meztélláb
életvitelszerűen tartózkodók Dunába lövését?
Hol áll az, akinek most kultúrparát izzad
a gúnnyal kent hang? Hol áll, aki tapsol, végre
megint szopatják az urbánus geciket?

Bálványban hinni veszélyes, mert
leszáll a talapzatról az a hányinger múlt és
a képedbe okádik. Gábriel angyalt szoborít
anya-szomorítani térre, egykor Szabadság volt,
most Sors-tér. Görgeted hiteidben azt a
beilleszteni való o betűt - bálványimádás az is
hívő barátom, amikor nevesítenéd a sátánt.

Bálványban hinni. Tudtad, hogy
Mózes volt az első, aki tartalmat
töltött le tabletre felhőből?
Most ebből a felhőből töltődik szerinted
a villámfény is az elmékbe,
akik a béközép ordenáré szurkolása közben
magyaridők és egyéb zárványok bitjein át
vakítóra fenik a szavakat?
Mi köze a hitednek bármi emberfeletti,
Isteni mértékhez, ha
valójában pusztán és meztelenül gyűlölködsz?
Szerinted mennyire áldott projekt, ha a
hatalom Bálványának szarszagú aranyszarvait
fényezed a jövő műanyagszemetes
sivatagára?

Bálványban hinni. Ilyenkor, a bőtermő
nyárban nem tűnik annyira vészesnek.
Kisvasutas, vicinalitás-kori hagymázban
hinni, falra plakátolt ördögben hinni
és tapsolni az oldalvonalról az oldalad
örömének... Ez a hőingadozás kikészíti
azt aki akklimatizálódni szeretne, és
ha így, ilyen szívfagyokkal jön az október,
félő, hogy tényleg szükség lesz egy
újabb huszonharmadikára.







2018. július 14., szombat

Rácsodálkozás: Kawase Hasui (13.)


Kawase Hasui (1883-1957), Moon At Magome** 馬込の月




holdlátó törzsén
álmos selyemlevelek -
oltsd el a lámpád

álmodj. ugyanaz
a fény von derengésbe
mint ami ébreszt.


*


otthon holdjárta
megvilágításában
nyugtalan alszol

álmodon ugyanaz
a fény borzong végig
ami ébren nem -


*


felhőtakarót
rúgott le magáról a
forgolódó hold

érvényes ránk a
júliusi telihold -
felhő mögül is*







*testvérversét szintén Kawase Hasui képre (némi magyarázkodás kíséretében) itt találod
**Magome egykori postaállomása amúgy gyönyörű történelmi emlékhely

2018. július 13., péntek

Kizomba









Tanuljak táncot -
ilyet és így (vagy másmilyent
és máshogyan)

az a belső remegés
kívül oldódna (szűnne).








Teljesség-átiratok (78.)


Szilágy János: Teremtés




Hármas-tükör

A határok-közti léleknek érzékelhető, ami tagolt; s eszme, ami tagolatlan. A határtalan léleknek felfogható, ami tagolatlan; s tünemény, ami tagolt. A teljes léleknek csonkaság, ami tagolt, vagy tagolatlan; valóság, ami túl van a megnevezhetőn.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)




nem jel, bár jelent -
reggel egy dongó nem kért
begóniánkból




fakadó húsnak az éhes lihegések ki-be fallosza
fakadó léleknek a madárős szerelem-mítosza
észnek a formált haszonért tovaguruló forma
mind tagolás és ég el - képet reszket a korma

fakadó vérnek a csorgás mereven tartott élen
fakadó éhnek levet ízosztó sült a kenyéren
szemnek a végetlen csillagszeget izzó éj-seb
szájnak a szó - amin odamosolyoghat a végzet

lásd nem látod tagolatlan otthonod árnya fakó
hús foszlik forma avul hull emlékből ki a szó
csak a megsimogatni való Semmit nehezebb
tartani úgy - hogy még csak el sem nevezed




nem jel, bár jelent -
ős távlatok helyén a
dongózümmögés





2018. július 12., csütörtök

Egyszerűen

"Az irodalom bonyolult. Tandori szavával: bonyi. Nem gonosz posztmodernek vagy ásatag naturalisták bonyolítják, hanem eleve az. Nem túl bonyolult, hanem bonyolult. Ez a természete. A bonyolult ma szitokszó. Hessegetnénk el magunktól. Olyan bonyi az élet, és akkor még ez is! (Jelzem, mintha maga az irodalom is errefelé változnék, nem szereti a bonyolultat, vagyis önmagát, ami nem szokott jóhoz vezetni.) Az a bizonyos fürkészés teszi az irodalmat bonyolulttá, vagyis ő maga. Akkor is bonyolult, ha egyszerűnek hat, ezt olykor a nagy írók tudják, ez (is) a nagyságuk.
A bonyolulttól nem kell félni, a zavarostól kell félni."
(Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből)





szalmakutyák a
fejekben - a parton túl
mentő szirénáz


döglött tócsa színén
csillan a tétován
motozó napfény


lehunyt szemekkel
strandra kitett testképek
képtelensége


rigó protestál
hogy épp miért, az
egyszerűen bonyolult


vemhes kismacska
nyújtózik a csurdig telt
szemeteszsákon