Juhász Annának
 |
| Takács Zsuzsa: Könyvek, kedveseim |
shizoo:
Kínzóim, drágáim
Kínzóim, drágáim, mikor
lesz elég? Simogatlak benneteket
a polcokon. Igyekeztem úgy ölelni
benneteket, hogy ne irritáljátok
egymást, és ezzel engem. Féltékeny
gerinccel lesitek a második sorból
az elsőt, amíg elfelejtelek benneteket -
hogy hol is a helyetek.
(Mesékben alszunk. Bár szemhéjunk
mögül nem apad a sós lé.)
Kínzóim, drágáim,
kinek adjalak oda benneteket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése