A következő címkéjű bejegyzések mutatása: készletsöprés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: készletsöprés. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 29., vasárnap

Készletsöprés (ötödjére)





cím nélkül

menetiránynak
háttal utazom -
múlandóság-tanban





Egy csodás kis mechanikai műszerésznek való esztergagépre

saját


gondold meg - gép
gondold meg - ez is csak
egy gép - de milyen cuki!





Évődés egy modorban egy más modorban évődő bejegyzéshez

A szerelmemet hívom, de nem veszi fel. Szomorú vagyok, mint egy pofára esett mogyoróvajas szendvics a bazaltpusztaságban. Talán már éppen Kanadában kel át a Niagara felett, vagy lézerszínházat csinál egy francia építési vállalkozó legújabb projektjében. Könnyeim egy túláztatott zöldtea fonnyadt leveleiről csöpögő folyam... ...Gondolok rád szeretettel és gépeléstől zsibbadt könyökkel! Naplemente. Unikornis. Telihold. (Bokor Krisztián)


írá ezt fészen
dejsz néked egészen
bukrosodó tavasz

jó tollú paripa
(Balassi? pipa)
diktálá az Pegaz.

(s midőn válaszul Kisztyián erre egy Bosch porszívót linkele:)

isa por es homu
Krisztyián szomorú
kirelejzuma

(s miután szabadkozik vala, hogy ő ezt a Schátántól való szerkentyűt nem es ide akarta:)

oszt mégis illik
itt es megösmerszik
szerelöm-szívása





Világvevő

valaminek a
része vagy - és ebből
egy rész benned rezeg





Fénybe vonsz

György Erika: 111/365



fénybe vonsz pár 
éles körülményt - lásd
ki börtön, és ki szökne.





Egy látens Ady-epigonnak

Minden a mű?
hogy aztán dadoghasd:
"...belső parancsra tettem..."?





Egy látens Babits-epigonnak

"ez így nem biztos
hogy költhető" -
melyikre gondolsz?





Beszélgetés Annával (vagy talán csak egy közbevetés)

Fekete Anna: 
MEGCSALVA ÉRZEM MAGAM

Hisz minden nő helyettem mosolyog,
az én cipőmben száll ki a taxiból, helyettem
mondja, hogy nem érek rá ma, de holnap
talán… És áttipeg kristálykapun,
a vízválasztón, az én kabátkámban,
az én cipőmben… Hát így érzem magam
divatlap-olvasás közben: itt ez a sok riherongy,
elhasználja az életemet. Jobb lenne imádkozni:
hogy képes legyek megbocsátani,
hogy az összes nő nem én vagyok.

A csillagokban bízom csak,
mert a felfoghatatlan messzeség
megment attól, hogy a helyükbe
képzeljem magam. Olyan távoliak.
És olyan annátlanok.


shizoo:

Anna távlatban
Annasága teljes és
fájó tudatában





(és végezetül...) Jin és jang

világod el kell
fogadni. világod
meg kell változtatni.






2018. március 19., hétfő

Készletsöprés (negyedik)






Bútorfa

Egyre kérgesebb leszel?
Fosztó évek telnek -
lehántanak.



Nem mindegy?

míg élek, azt képzelem,
meg ezt, meg amazt -
utána meg nem.



Testamentum

hozzám beszélsz. és
hülyeséget. tudod mit?
ezt is rád hagyom.







2017. november 26., vasárnap

Készletsöprés újfent



Lomtalanítás

Pereszlényi Erika képe



álomtalanìtjuk a
várost - magától
úgysem ébred fel.

törött nézőpont -
egészében töretlen
leejtésből áll.





I. m. Gross Arnold

Gross Arnold: Beszélgetések a barátságról


tündérlátókat
nevezel olykor
- te, felnőtt - gyerekesnek







Ketrecben

saját


rácsozd az időt
így telik ellenőrzött
körülmények között

(lófaszt. csak máshol
nem találtunk helyet ennek
a grillrácsnak)







Egy újra felfedezett zsenge

Megtalállak én. Csukott szemmel járok,
még fáj a fény. De megszokom. S ha majd
a ragyogásból külön-külön kiválik
a világ: ezer apró rész és te is
mint külön ragyogás -
ha már csak te vakítasz
tudni fogom hol keresselek.

Téged - csukott szemekkel.





Haladóban

tart ahova tart
ahogy hídon feszülő
láncok közt siklás





Öregedőben

ma reggel újra
karanténba zárt, ami
amúgy is zárul





Landolás után

felelős vagyok
az estékben felejtett
kondenzcsíkokért








2017. augusztus 28., hétfő

Készletsöprés megint

Még tart a versszünet, amit a kötet összeállítása követelt ki - sokat számít, hogy a reggeli vers születés-idejében is válogatok, nyomtatok és csoportosítok, viszont időről időre kitüremkedik belőlem a szó, jobbára a megosztón. Ezeket újfent ideje volt összesöpörni ide, a blogra, úgyhogy most (mint egy akciós polcon) az összes utóbbi napokban született agymenésem idepakolom.

Visszalapozok, és ahogy jönnek... most úgyis ez a visszalapozás van. Eljött az ideje - hogy lássam, a sok szóból kerekedik-e bármi. Kikerekedik-e. Kerekedik...

Slamre, egyéb eseményekre továbbra sem marad idő, energia - de augusztus 31.-én kivételt teszek majd, elmegyek a klubba. Nem versenyezni. Hanem elmondani egy verset a kötetből, ami biztosan benne lesz. Kicsit hosszabb, mint egy slam - nem férne bele az időlimitbe (és nagyon nem akaródzik húzni belőle, mert úgy érzem, valójában egy szóval se hosszabb a szükségesnél). De erre találták ki az Open Mic-et... és  igen, ez azt is jelenti, hogy abban a szövegre élezett közegben is elkezdem reklámozni magam...

Nagyon sok ötletem van... hallani fogjátok őket. De addig is...





Egy Megjegyzés egy Igen Bátor Vershez

Németh Zoltán verse a Szöveges kontenten


ha csak a sejtek
elkopását számolod
hét évente hullsz






Varga Zsoltnak
A Napfivér, Holdnővért nem láttam, csak hallottam, hogy kicsit nyálas. 
A szentimentális Szent Ferenc rajongóknak biztosan tetszeni fog...



a legízesebb dolgok
nyálasak - hisz a 
szádba veszed őket






Békakirályfi


Junichi Nakamura képe



csak úgy záporoznak rá
közegében a
zuhanó csókok

*

fájni tanít az 
ekkora távolságból
hulló szerelem








Fasori korlát


Hauer Lajos képe



lépéshelyeken
lesheted korlátaid
szép mintázatát

*

elválasztások
rácsrajzán pajkos 
felvágyódás szökdécsel






2017. augusztus 1., kedd

Készletsöprés

Még tart a versszünet, amit a kötet összeállítása követelt ki - sokat számít, hogy a reggeli vers születés-idejében is válogatok, nyomtatok és csoportosítok, és persze az előre elképzelt ütemhez képest így is le vagyok maradva... viszont időről időre kitüremkedik belőlem a szó, jobbára a megosztón. Ezeket ideje volt összesöpörni ide, a blogra, úgyhogy most (mint egy akciós polcon) az összes utóbbi napokban született agymenésem idepakolom.

Visszalapozok, és ahogy jönnek... most úgyis ez a visszalapozás van. Eljött az ideje - hogy lássam, a sok szóból kerekedik-e bármi. Kikerekedik-e. Úgy tűnik, igen...

Slamre, egyéb eseményekre továbbra sem marad idő, energia - de augusztus 31.-én kivételt teszek majd, elmegyek a klubba. Nem versenyezni. Hanem elmondani egy verset a kötetből, ami biztosan benne lesz. Kicsit hosszabb, mint egy slam - nem férne bele az időlimitbe (és nagyon nem akaródzik húzni belőle, mert úgy érzem, valójában egy szóval se hosszabb a szükségesnél). De erre találták ki az Open Mic-et... és  igen, ez azt is jelenti, hogy abban a szövegre élezett közegben is elkezdem reklámozni magam...

Nagyon sok ötletem van... hallani fogjátok őket. De addig is...







Kertben
áthoztuk ajtód, csukódás-hangját,
jogfolytonos a pince

áthoztuk a csukódás hangját -
jogfolytonos a pince





Balkon

nem mesélsz róla
két lépés kerted
hogyan marad végtelen





Fajta

a gyűlölő, és
a gyűlölt - megszólalásig
hasonlítunk




Egy ambrotípia alá

fotó: Baráth Gábor



sátoros nyarak
régi, belakott fénye
bujkál szemedben





Ophelia

Dallos Emese képe



most teljes vagy
egy lélegzeten a
környezeteddel






Alkonyodik

saját



azt a fénylést
hívják az angyalok
lélegzetének







Lakat
          Vidákovich Istvánnak

ezt az apámtól kaptam
úgy, hogy elárulta a kódját.
Neked én úgy adom,
hogy nem árulom el.