Németh Kriszta képe |
Szeretettel köszöntök mindenkit
Németh Kriszta kiállításán. A kiállítás címe: Papó háza. Nekem a cím azt
meséli, ne számítsak távolságtartásra. Ez a cím azt kéri tőlem, én se maradjak
távol - ha már beengedtek. Engem - úgy érzem - beengedtek a képek. Egy térbe,
ahol nem ismerhetek fel minden apró rítust, de megérezhetem a jelenlétüket. A
karácsonykor babonából nyolc gerezdre vágott két alma történetét, jelentőségét
nem biztos, hogy felismerem, de megérezhetem: jelent valamit az a tányéron
kívülre került, gazdátlan gerezd. Ezt a jelentést szeretném közelebb hozni
hozzátok a következő néhány sorral:
Én így hívom: úgy hagyottság.
A mozdulatok helye a tárgyakon.
Még nem nyűg, hogy úgy maradt -
de már nem is fáj olyan nagyon.
Egy territórium. Nem változik.
Időmegálló. Egy szelet
mozdulatlan idő. Alig köti már -
másképp köti a tekintetet.
Egy skanzen. Ahol megül a por
a mozdulatok hűlt felületén.
Valami lesz. Ahogy az élet szokta.
Addig a percek eresztékein
csak úgy elmotoz a fény.
Én így hívom: úgy hagyottság.
Hívhatnám így is:
nincs vele kezdeni még mit.
Valami lesz. Ahogy az élet szokta.
Valahogy reggel lesz megint
ahogyan az ég nyit.
Én így hívom: úgy hagyottság.
Még nem nyűg. Hogy így hívom.
A mozdulatlan idő csak ül
mozdíthatatlan tárgyakon.
Németh Kriszta: Papó háza
fotókiállítás
Horánszky u. 25., Budapest, 1085
2017.február 15 – február 27.
Meghatóan szép,gratulálok, és további sikereket kívánok! Ági Polgárról.
VálaszTörlésKöszönöm!!
VálaszTörlés