2017. február 13., hétfő

Maradj otthon (slam)


Kiss Marianna képe az én ráfirkámmal







Van egy magyar író, az egyik könyve címe: 
Mit ír az ember, ha magyar.

Szerintem panaszkönyvet.

Adná magát tehát, hogy azt mondjam, itt vagyunk igazán otthon: a panaszban.
Ahogy sírva vigad a csikasz haza a magasban -
folyton zuhanva térkép-e-tájra, előre fájva,
nem hallgatva az okos szóra úgy csikordul, 
loccsan bele a muszájba -

kompország katonája vagyok én keletről nyugatra visszatartó
bús bocskoros nemes – lábára húzott bocskor.
Egy porcikám se kívánja a partot 
mert ti partok folyton sarcolni akartok
megérkezni mifelénk úgy szokás, hogy pont rosszkor.

Otthon vagyunk a slamasztikában
ez a slamasztika most (itthon vagyunk): panasz lika.
Bal parton csillag csillog, a jobb parton
még mindig egy visszafelé tekergő szvasztika -
bal parton kereszt 
a jobb parton félhold éhezik,
egy végvári tusa kísértete lettem, lesem saját magam cselvetéseit -
jobb parton úrbér, a bal parton kollektivizálás
roncskompország legesleg-közepén emelkedik a legmagasabb...
vízállás.

Megállok egy híd alakú kompon, 
középen, a városom közepén folyásirányban -
jobbról dombon a várhagyomány, 
terpesztett ősbüszke-király úri világ van.
Míg balra lent
önnön nagyságának Nemzeti Paródiájában fuldoklik a Parlament.
Perújrafelvételt is elvesztő
gyárilag egymást folyton a másik partig kirekesztő -

Híd alakú kompon középen, kétféle hagyományt reflektoroz egymással szemben az est
ez az otthon ez a város? roncskompország roskadt deszkáin kuporgó Budapest?

Itt mindkét part történelmi távlatokban elintézett
fejben tartott fejből mondott
loncsos lompos és bozontos piszénpisze 
fegyintézet!

Csak magánmegoldásom van erre:
benned vagyok otthon drága Nő… 
jóban vagyok
loncsos lompos és bozontos piszénpénisz kiskapuddal!

Kompország katonája - nyugalmat lelek ha léten lukat lelek
ha jó irányban fekszünk ez a legtisztább dilemma: 
nyugat kelet nyugat kelet nyugat kelet -
csak magánmegoldásom van erre…

Szóval az otthon valójában az anyaméh.
mintegy ötven éve kirekedtem
ezért törekszem drága, vágyom haza még!
E vágyam tiszta mint a kompom deszkái, ne is bánts
hisz ezáltal lettem én loncsos lompos és bozontos
piszénpisze maszületett emigráns -

kompország katonája vagyok én keletről nyugatra visszatartó
bús bocskoros nemes - lábán a bocskor.
szabadíts meg urunk (még ha lobotómiával is) a gonosztól -


Mit ír az ember, ha magyar? 

Szerintem panaszkönyvet…
vagy baszik rá.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése