a fanatizmusról

farkasszemet nézni egy kőoroszlánnal
ezredek nyomása préselte össze
föld csontja testből teher alól
soha nem búvó tapadásokból
véső önkénye faragta
méltóságteljes arcán a csendet
hiába tapogatja a lélegzet
mélyén gomolygó növényi füst
földteste-rokon igézet hiába
mit tud kezdeni füstcsík a csonttal
évezredek súlyától sajog

farkasszemet nézni egy kőoroszlánnal
valójában egér hiszen retteg
hiszen retteg hogy rideg letörik
formára faragott csiszolt hidegét
nem fűti az összesnek járó
pont annyira távoli tűz
hanem alulról préselt harag
csikorduló megszilárdulásig
izzó méreg szilárdult héja
izzó hitek kihűlt emléke
amit örökké koptat csapkod
változni képes gyönyörködés
örökös hullámverése

hiába nézni
soha nem hasonlít
a tekintete egy szivárványra
hiába nézni
reménykedni
hogy ő pislog
hogy először ő

egy változás ciklusának síremléke
faragott rezzenéstelen tekintet
benne lüktet a menetelőkben
ők is kőarcot viselnek
szembenézni egy kőoroszlánnal
turullal, aki karddal a kézben
kövek igazát osztaná
mintha ember csontja büntet
szúrná át a többi szervet
ez csontvázak öröksége
tömegsírparti haláltáncpartner
tekintetében tapodott kövek
meggyőzhetetlen igazsága

simogass belőle kővirágot
véső nélkül puszta kézzel
simogass kővirágot belőle
hátha hervadni akar egyszer