2019. április 4., csütörtök

Zen-fotók: Vidákovich István (4.)







egy vékony csíkon -
alatta fáradt föld és
fáradt végtelen








(A fáradt végtelen is: alattunk. Amióta körülöttünk forog a világ, azóta minden felénk áradó lehetőségnek a talpunkat mutatjuk - forogva a saját fejünk körül, azaz saját szentséges fejünk körül forgatva a világot. Alattunk a fáradt föld és alattunk a fáradt végtelen. Nem az ég üres. Csak az ég is a talpunkat látja. Ember vagyunk, mindennek a tetején. A piramis csúcsán. Minden a talpunk alatt.

Így van felettünk csend. Az ég így üres - amerre nézel ott tényleg nincsen, csak a semmi. Pilinszky üres ege, ami lehetővé tette a személytelen poklát, s teszi most is lehetővé a világ ezer pontján. Nem. Tényleg ennyire szabadok vagyunk, hogy elfordulhatunk tőle; tényleg lehetünk mindenek koronája - csak akkor tényleg nincs felettünk senki és semmi. És tényleg ez fogad: a senki és semmi, ha búcsúzunk.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése