Két nem hat tételben

I.

Mint a mesében. Csavargó lelkű lovag, toronylakó királylány. Különböző bonyodalmak - gyíklegyíklesőzés, toronymászás, ilyesmi - után ásó, kapa, nagyharangig.

Mint a mítoszban. Akinek nincs, gyúr magának. Létremaszíroz  párt. Vagy sikerül készre faragni. Vagy nem.

Mint a legendában. Más gyerekével viselős. Nem baj. Őt szereti. hát ő kell. Gyerekestül.

Mint az ezotérben. Komplett létterv szerint egymásnak lett két fél kattan össze. Őrangyalcsere, lélektárs.

Mint a tragédiában. Gyűlöletek táptalaján kivirul. Aztán - műfaj szabálya örök - egymásba haltok.

Mint a románcban. A lángodnak ő a szene. Bonyodalmak - zord atya, párbaj, szöktetés a szerájból, egyéb - befejeztével súlyos szagú rózsalugasban.

Mint a realizmusban. Szellemi társad, bár a gróf eped érte, téged választ és a nyomort. Vagy nem (írta Zola).

Mint a modernben. Észre se veszitek, s már pár. Pár percig. S vénen a rezigna: Ő volt. Vagy Ő? Vagy Ő?, Vagy Ő?

Mint a groteszkben. Találkozás-

ra várva.

II.

Egy szóval két nem. 

Négyzete lettél, vagy (nézőpont kérdése) gyöke. 

Biomix, génlutri - mondják a tudósok. 

Fickándó hímmag és petesejt osztódó terméke - közli az orvos. 

Égi ajándék, a család értelme - ígyen az egyház. 

Elsőszülött, törzs-ág, névtovaszállító - nyögdel a nemzetség. 

Vagyonrészörökös - szignálja a jog. 

Két lélek csordultig teli bögréjéből a csurgás - képel a költő. 

Röpke gyönyör kertjéből kinövő új kín - mondja a bölcs.

III.

apa anya két gyerek otthon kocsi papagáj telek nyarak nagyszülők 

munka fizetés háztartás hétvége kirándulás újság hímzés esti mese 

dunna párna lepedő felnőttszoba gyerekszoba költözés új munkahely

munka fizetés háztartás hétvége kirándulás hogy nőnek a gyerekek

bölcsi ovi napközi érettségi egyetem nem ülök a begyeden 

romló omló biztonság omló romló leromlás öreg kocsi öreg ház 

nyugdíj gyógyszer temetés.

IV.

Mindenki (jobbára?) a legjobb kínzót leli meg? Abba szerelmes? Megváltoztatni akar? A részt szereti? Másrészt a más részt nem? Melyik ősöd mely része lettél, kettőből gyúrt? Szeretett vagy utált rész része? És benned kit szeressek? Melyik rész részét?

Mit kapsz tünde anyádtól? Érzékeny, de szilárd idegét? Belelátás áldását, átkát? Ösztönös éhét az igazra? Türelmét a gyereklélekhez?

Vagy rendek igába igyekvő, beteges keresését? Sértő egyenességét? Szárnyvágó, uraló ösztöneit?

Mit kapsz Koboldszemű édesapádtól? Könnyed, táncos-mulató hajlamait? Színészhez méltó játékkedvét? Fogékonyságát?

Vagy szalmaszerű lobogó indulatát? Füllentő könnyelműségét? Ütésre emelt majd tehetetlen hulló kezeit?

V.

Mint biotermény majd priccentesz onokákat a vérvonalnak. 

Mint nevelésük majd neveled onokákat. 

Hajlamokat nyesel és növelsz onokákon, mint ők rajtad. 

Mint szellemük örököse, majd mesélsz róluk onokáknak, ha 

(minél később, add uram) szellemek lesznek. 

Addig is nyakukba lőcsölöd onokákat nyaranta. 

Mint lelkük lényegülését, onokák bontakozó lelkét elviseled. 

Mint tied ők. Ígéred? Fogadod?

VI.

Nemérdemelt egységnyi bánat

zérustartalmú napra-nap –
a térbe szelt fehér halálnak
szélén mióta tartalak?

S mióta tartasz kis mosollyal
szájsarkadon a térbe szelt
halálnak szélén, gyöngy mosoly-fal
gyengéd erő, nem érdemelt?

Mintha minden nap énekelne
mióta tart e napra-nap,
mióta engem vértezel te,
s mióta én megtartalak.