2016. december 27., kedd
Másnap
ma reggel csendet alszom
a csengetésig.
van ilyen. hogy nem zavar
egy porcikája sem a szélnek.
varjak galambok kavarognak
kifényesedő égben.
szélkópé szárnyak a reggel
ígéretében.
lehet hogy tényleg úgy egyensúlyoz
a lét, hogy a felettes aljas.
lehet, hogy a növekedésben
benne-szorultan tényleg a félsz van.
a vajon mire kinyíló fél szem.
de ma reggel csendet alszom
a csengetésig. s nem ébredt rá
nem ébredt velem, tovább
alszik a félszem.
azt hiszem, csak
ennyi az ünnep.
ahogyan csendet alszom benne.
az ablakomban
szárnyak suhognak,
szélkópé szárnyak -
nem hordoznak se éhet, se vágyat
nem göngyölnek
az értelembe.
valahol tovább alszik a félszem.
ahol a szárnyak
árnyékot lobognak.
te is csak nyiss ablakot ma reggel
a nappalt ragyogó
csillagodnak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése