Zóna

Maciej Rebisz: Fog / Stalker (érdemes végignézni az egész sorozatot)

T. S. Eliotnak, az utóbbi négy nap líriumáért

Johan Rencknek, és alkotótársainak a Csernobil minisorozatért

A Sztrugackij testvéreknek, a piknikért az árokparton

Andrej Tarkovszkijnak a Stalkerért

meg a Zónáért, ami most jött létre a zónában

(micsoda koincidencia... micsoda koincidencia...)

Támaszkodtam létedre nyugodtan.
Mankó létére szépeket ír ez az ember.
Van az olvasás, ami nem értelmez
csak kicsöpög alóla a viaszolvadék.

Mint egy teljesen új vers, húzódik benne
a hozzáadott érték gyúlékony kanóca.
Miért éppen Zóna - nézegeted a jó szándékú,
műgonddal összerakott sorozatot.

Kísérleti nyelvtan. Valahol kellenek ezek
az ismerős gesztusokból foncsorozott tükrök.
A feltárás közben látod a halálba küldött
kisember arcán a teljes értetlenséget.

Valami úgy lett ahogy nem lehet úgy.
És mi parancsot teljesítünk egy neutrális
társadalmi balesetben. Hírzárlat helyett
véleménybuborékokba zárva.

Persze a név egyben önbeteljesítő
jóslat is. Hamar, nagyon hamar
karanténba zárja ezt a véleményt
a látványosan hatalombarát keresőmotor.

Hogy a behatolás tényleg kockázat
és az evakuáció valóban elkerülhetetlen legyen
a tájba szennyezett, maradvány,
hosszú feleződési idejű elemző értelemből.