2019. június 25., kedd

Biciklis pincér







A szó szoros értelmében ez nem folytatás, hanem
ugyanaz, egy teljesen más nézőpontból.
Életmód-alulnézet. Látom, ahogy nyeldekeltek a
jóllakás előérzetében.
Nekem csak annyi a dolgom, hogy kézügybe vigyem
a jóétvágyat.
Csak egy összekötő kapocs vagyok a nyálcsordulás és
beteljesült hasak feszülése közt.
Nem mintha kilógnék ebből a társadalomból:
kézügyre esés, csordulás, feszülő has -
valójában a hátamra vett illatok aranyában
ugyanúgy érzem a ragyogást, ahogy ti.
De már így, néhány nap után is
kialakult néhány benyomásom e kényelmi szolgáltatásról,
az éhetek szolgálatában megtett méterek
életmód-alulnézetéről.

Barlangjaitokba hordom az elejtett zsákmányállatot,
ízlésesen kizsigerelve, steril szennybe tálalva
amit kidobtok.
Üvölt a hátamon célszerűen
kialakított csomagolásból a csomagolás.
Ez a magány házhoz szállítása
kalkulált szemétbe csomagolva.
Kifinomult ízek és tömegcikk-választások egyként
belefeledkeznek a dínóbőr dobozokba,
dínóbél zacskókba, ügyesen kitalált
dínógyomor hordeszközömben.

Egykor a szellem rágógumiját és jó szándék,
ráébresztések vászon- és papírkötésű sírkertjeit -
vittem a halott szavakat.
most a halott növényt és állatot fuvarozom az éhetekbe.
Hullaszállító vagyok, egy teljesen elmebeteg
civilizáció érrendszerében.
A ti mozdulatlanságra kárhoztatott éhetek tart mozgásban,
miközben a mozgástól én is éhezem az egyre jobb
minőségű hullákra.
Szerintem Ítélet Pajtás külön felrója majd, amiért
ennyire szemérmetlenül élvezem
az éhetekbe csomagolt feladatba
csomagolt városátszeléseket.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése