Mammut kettő

A könyvesbolti forgalomelterelés
legegyszerűbb módja, ha azt mondod, hogy elfogyott -
állsz a polcok közt a vásárlók
felcsapó rohamában
egyen-pólós szikla
fejben a Nap közepében izzó buborékszegmensben jársz
ahol falpartok mentén szabadon
úszkálnak a lapalapiták
mindegyik más és más ízesítésű tartalommal töltve
te a legjobban az enyhén véres húsos tudományos fantasztikus
lapalapitákat szereted.

Amikor ilyen gondolatok fognak el
tudod hogy éhes vagy
miközben akár egy zátonyon
megtörik rajtad a vásárlók makacs címeket keresése -
ez a hullámverés téged is koptat
a pláza úrnapi nyitva-tartásában
vasárnapi boltzárról álmodozol
nem tudod még az a beavatkozás
a lapalapitatöltő önkény milyen
fullasztóan szószmentes paternális szintje:
mint egy politikatörténeti tanulmánykötet.

Megtörnek rajtad a szándékaik
és te odavezeted őket a lehetőségeikhez
van egy boldog-vásárlógyártó szuperképességed
amivel gátlás és kétely nélkül visszaélsz -
függővé lesznek újra meg újra átélik a
szándékaik hullató hajótörést
de te az ajánljon valamit nyers és ocsmány medúzatutaját is
kivezeted a kijáratpartra
könyvtengerben ide-oda hányódó
kíváncsiságok hajótöröttjeit dédelgeted
de a fejedben a napközepi buborékszegmens
lapalapitáiba töltött mehet-bele-csípős történet ízeit lapozod -
mint aki ott sincs.