csiga ébredj! az irány jó:
felfelé - a kérgen
a fényig.
sokáig féltem. hogy elfogyaszt -
és csúsztam amerre...
halogatott döntések nyálkája mutatott rám, és
a követhető csík, amit hagytak.
a kötelező felejtés ringat
amikor mindent behúzva alszom.
de felszáradok. hamar. üres házam
széthordja a táj. így is csúszásom foszlik
akár a mesém. elragadó szél visz a hátán.
gyökerével felszív a növény.
madárgyomor emészt. mindegy a forma:
vacsora vagy üvöltő erdőtüzek nyomán a
talajba égett minta. oltott mész.
s ha mégse. ha nyomot hagyok
csak mint a rokon ős. a végképp meszesült
préselt csigaváz, mértani szépség -
nem látjátok bele: csúsztam amerre...
hogy milyen sokáig féltem.
mondjátok! akkor nem mindegy?
oda. fel. félelem ellen az utolsó
vékonyka ágig -
aztán hadd fürdessen a fény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése