2015. április 7., kedd
Kudarc (slamverzió)
Ha fogyna, kérném. Csak még egy kudarcot
adj, uram csak még egy ilyen kudarcot!
A bevezető rögtön elhelyez
szinte érzem, hogy fordulnak el
az érdektelen arcok.
kijáratlan életiskolának látszik
ugróiskolának a szokásosnál jobban
repedezett aszfaltra krétával
rajzolt ugróiskolának.
ne két lábbal érkezz hiszen zuhansz
ekkora tempót már nem
rugóz ki a lábad -
érkezz, arccal
lélekkel ess
úgy érdemes -
tartson meg a tekinteted, ember!
s ha egyenesen át - legalább nyitott szemmel...
túl hosszú téli álmot hallgattam és
most ott vigyorog a ráncaimban a hendikep
tudod mit? én akartam és így akartam -
látszom. hát látsszak ennyinek,
ha már ennyi, tényleg.
mélyedből kiáltok hozzád, fel Uram!
...bár most éppen ellenedre fénylek.
itt hakniba kell nyomni, ember!
itt kurvulni kell
itt a baszásra a pisálásra
habzik fel a siker -
itt a kiváló, mind aki kiválik
tisztán viszi ezt a regisztert is
a teljes skálán lélektől dzsuváig
szólózik szóval - amit a nép
nekem már nem hisz el
a közönség... ha egyáltalán figyel
megülni csendben: egy változat -
gőgös volna a csendem, inkább beszélek.
tisztességesebb. nem válogat
jól, de őrzött ép eszének
maradékával éljen az ember:
el nem múló fecsegésszerelmén
csócsál az elmém
az értő közönség már bólogat
de tudod mit?
ne simogass mint vén kutyát
ha jól ugat...
majd egyszer jobb időben
költővigasz?
dugd fel magadnak, utókor!
nem szóból élek,
nem vagyok igaz,
nem rajzolódik általam
a futó kor -
majd egyszer olyat írok, hogy a holt papírdarab
lángra kap -
ja. ilyen ez a kor -
majd lekapcsolom, ha füstölögni kezd
a szavamtól a monitor
egyébként jól. kösz.
változik. tisztul. jobban
látszik, ki. (csoda.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése