szellőztetés

van a gyógyulásnak az a fázisa
amikor megrepedezik rajtad a bénultság
még nem tudod, milyen lesz
felkelni ebből a nehéz
szagokkal körbegyűrt betegágyból

nem ahogy az ágyneműcsere
tépi le rólad a láz sebtapaszát
a hajnali váltás erőszakában

nem az a meztelen didergés
ami aztán a frisset is telíti
a belőled áradó nyirkos rémülettel

egyszer csak rések nyílnak ahol
hozzád fér a február csodálkozása
még nem tudod, milyen lesz
de a betegség mindig mintha
belülről fogyna el