 |
| Gustav Klimt: Buchenwald I (1902) |
Beszélgetés-foszlányok a szépről
Illés Árpád festő barátomtól hallottam:
– A természetben nincs semmi ízléstelen. Sőt: még az emberi ízléstelenséget is helyre-javítja. Nézz meg egy villamoskocsit: sárgára kent, otromba skatulya.
De ha a hegyről nézed a várost, a színek egymáshoz illeszkednek és a mozgó kis sárga villamosok is gazdagítják a látványt. Vagy vegyél egy ronda csillárt, amilyet a legtöbb polgári lakásba láthatsz: vidd ki az erdőbe, ásd el a földbe a gyökerek közé, menj érte néhány hónap múlva és meglátod, hogy a természet megszépíti, amennyire csak lehet.
Tőle és más festőktől is hallottam ezt is:
– Érdemes szemlélgetni a nyirkos, romló falakon alakuló foltokat, repedéseket. Szebb rajzok, szebb színcsoportok nincsenek sehol. A foltok tömör, vagy ezer-szálkájú vonalai oly teljes harmóniájúak, amit az emberi művészet csak a legtisztább korszakaiban ér utol. S a legtöbb-változatú színnek, a szürkének zöldes, kékes, sárgás árnyalatai, vörösek, tompa-zöldek, rozsda-színek, mindig egyszerű és hatalmas harmóniában. De az emberi szem vásári lim-lom-hoz szokott és nehezen igazodik az isteni-széphez.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
bomlásban látott
lényt szépnek - anélkül hogy
bomlasztó volnál
megbomló rendek idején
tavasznak tűnő őszben
ipari tornyom tetején
eleven tájseb nyüveként
írom: nincs kedvem hozzá
de minden bizonnyal
megnézeted velem az
elborulás tárlatán
bomlásunk eksztatikus
nyüzsgésében szagoltatod
velem a saját éréstől
rothadásig teljesülő
isteni széped, Uram -
tavaszba kapaszkodó
szárazvirág asszonyok
törnek a tenyerem alatt
eleven tájseb nyüveként
írom: elkerülhetetlen
hogy gyönyörködjek
a magam romlásában
legalább a magam
fokozatos fonnyadásának
összes esztétikáját
alkalmam lesz a szavak
illékony kötelékébe
szájpenész ízétől teljesülő
isteni szépébe vonnom.
- idevág Kiss Marianna egy romkocsma-fotójára írt haikum
- ide beszél a Sashegyi József barátom képére írt haiku sor (itt mindig a dőlt betűs volna az érvényes és egyetlen, csak az oda vezető út is látszik)
- ide beszél folyamatában Jacek Yerka egy képsorozatára írt versem
- ide tartozik Fekete Anna egyik (jin)versére írt (jang)válaszversem (azaz - együtt a kettő)
- s komplementernek, a tetszelgésében ide tartozik a Francesca Woodman (önkényesen összelátott) képsorozatára írt haiku-sorozat, a Fényérzékenység
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése