Teljesség-átiratok (87.)

Sasa Gyökér képe

A szépség

A természetben midig szép formák és színcsoportok vannak. Nézz meg egy férget, vagy egy darab trágyát: annak is szép színe és formája van.

Ha az ember a természettől valamit elvon, hogy saját kívánalma szerint alakítsa: az eredeti szépséget többé-kevésbé háttérbe szorítja rajta, s néha szépet, többnyire rútat formál belőle.

A természet a végtelen alkotó végtelen szépséget hordja. Az emberi készítmények a véges alkotások különböző szépségű művei.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

hullámköpönyeg

csillan vonagló kígyón -

megragadó. nem?

bőr mintázata hullám

fénymintázata szál

nádak feketéllő töve parti

iszapban a vízrajz vándorló széle - ez a

szépséghimnusz amit minden egymást harapó

sikolyával bomlással elegyített születéssel

teli-mímel a táj

nélküled ugyanígy

csillanna a láb nélküli féreg

fénykeretes lakodalmán maga-csipkézett

test-keltett hullám menyasszonyi fátyla - ez a 

szépséghimnusz beszökött néző aki látod megragadod

csak annyira érted zabolátlan amennyire

érted

beszökött néző voltál 

fénymintázatú test

míg belekiabálásaid egyre 

szennyet testre fakasztó özönében 

fuldokló teljes műsor meg nem akad - ez a

szépséghimnusz megakad 

érted vagy sem szemhéj módjára csukódik a

függöny