 |
| Felirat hozzáadása |
a szívemre merőleges tájban
valamiféle zene szól, a tiéd -
vagy legalábbis remélem, ismerős
engedi szét a hatalma jeleit.
megkongattál és ez a rezgés
sajnos nem egyezik az amplitúdómmal
jobb volna, ha nem tudnék róla
miért hívják az aggodalmat mérgezésnek.
valahol egy tisztábban szennyes réten
tisztában vagyunk vele, miért
árnyék az egyik, tükörkép a másik -
elengedjük a minket vető kezét.
de most még a világítóhalak
szabadító lámpása vezessen
ha elhalkul a zene, közelítő
ajkadnak nyíló csókká változom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése