 |
| Charles Jalabert: Horatius, Vergilius és Varius Maecenas házában |
A tudomány és a művészet pártfogója
Ha valaki „ a tudomány és művészet pártfogója” , ez majdnem oly nevetséges, mintha egy vallásos emberre azt mondanák: „az Isten pártfogója”. Ahogy Isten nem függ attól, hogy hisznek-e benne, éppúgy a tudományt és művészetet sem érinti, hogy törődnek-e vele. A tudomány és művészet hazája nem a lét, az „esse” , hanem a lehetőség, a „posse” s ha a létben megnyilvánul, attól a lét lesz gazdagabb; a tudomány és művészet részéről végtelen alázat, hogy a létben magát megnyilatkoztatni engedi, hiszen minden alakot-öltése fogyatékos. És ha a tudomány és művészet eltűnik az emberi sorsból: nem az ő pusztulása ez, hanem a fogyatékos megnyilvánulásoké, s e megnyilvánulások gazdájáé, az emberé.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
Nem a világot
semmisíted meg - legföljebb
a világod.
senki nem támaszt. de
sikoltani csak így. a zuhanásba és
csak így: teli torokkal érdemes.
még akkor is. ha bárki
aki látja lapoz, becsuk. kattint.
vállat von. azt mondja érdekes.
szia bárki. senki nem számol
velem. ez jó is. még akkor is ha megfojt.
a lét. nem támogat.
szabad formátum. felejts el.
te sem kellesz. úgysem számolod a velem
hulló számokat.
nem kellesz a dologhoz.
csukd be, tedd le. kattints. lépj tovább -
ez úgyis elveszett.
"sírásom mázolom a falra" szólt a költő.
nem veszed észre. persze. jut eszembe.
nem is kell észrevedd.
mert minden büszkeségen túl
az érkezés. a szétkenődés
terült alá. terül alám.
a teljességnek nem kellenek
a képek. a szavak. a teljességnek
nincs szüksége rá - se rám.
Hadd ne döntsem el
saját végem súlya - vagy
mindenkié nyom.
mindenkié nyom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése