2015. július 5., vasárnap

Adomány-haikuk




(Szárnyakat ad)
magány udvarán
hallgatom a közeli
látványosságot


(Színpadot ad)
nem kopaszt többé
szószárnyverdesést
az értetlen csend


(Világot ad)
fényzuhogásban
hullámzó aszfalt dobál
zátony éj felé


(Érkezést ad)
nem kortyol többé
kilométerhiányt a
nincs hova innen


(Szavakat ad)
rémálomkanyon
felett egyensúlyozom
néhány mondaton


(Távlatot ad)
nem volna könnyebb
látni és elhallgatni
csak úgy a szelet?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése