2015. július 26., vasárnap
poétikai vázlatok
ceruzával:
néha ráhibázok
tussal:
néha ráhibáz
helyettem bennem pangó
visszhangotok, és...
pasztell:
néha ráhibáz bennem valaki a szóra
nem rajzolom ki jól, de így is ép, helyes,
a bambulás is olykor egyfajta szögletes
épséget ébred, ha van egy szabad óra
mikor hasonlítok az elkalandozóra
aki így is eltalál valamerre, hiszen
akármerre csavarog belébambult eszem
előbb-utóbb megnyílik egy agóra,
ahol a szellemek egymás ismert-kellemes
kelyhéből isznak s figyelmem végzetes
hiánya hallja - uszály a vontatóra
szavak akadnak rám, olykor élesen,
olykor annyira, hogy csaknem szétesem
hétféle hang ahogy zuhog a virradóra.
olaj:
egyforma csend belülről hétféle zajba mozdul
és nem figyelnem így kell csak nyelni mind magostul
csak hogy kinőjön egyszer mi nőni ihletett
nem érted? semmi baj most elmondom neked:
más mozdulatát őrzi ha moccan a kezed
bőröd pöndör pihéje más ösztönt ékített,
más pillantása reszket hír hogyha tépi-húzza
dióbarna szemedben, ősfelhő-hír ha nyúzza -
bennünk ott bujdokolnak lezáratlan a múltak
és szólni tényleg úgy tudsz csak ahogy tőlük tanultad -
így mondom én a másét felfénylő reggelemből
magam fakó kelését így másnak ébredem föl
megszólal bárki, hallom a túlból, merre nincs név
és néha ráhibázok ajkamra véve kincsét
egyforma csend belülről hétféle hangajánlat
és nem figyelnem így kell különben tovaszállnak.
festékszóró spray:
direkt nem. mert képtelen.
a képesség birtokolhatatlan.
tanulható de.
próbálható de.
másolható de.
hidd el: idegen tollak
nehezen tolerálhatóra
torzult kaparászása.
nem tehetsz róla. hogyha
néha ráhibázol.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése