hard-kier. hátrahagyott versek
Csajka Gábor Cyprian
82.
Vártam a hajnalt, a kertet járva néztem
az erdőt: meddig jutott az éji önrendezésben.
Felőle időtlen, jószagú szagok párálltak,
belőlem pokolnyirok.
Ennyire vagy-vagy élni nem szabad
- ezt mondják, pásztorolva sorsomat,
s hogy létáhitat sincs énbennem elég.
Hát az tényleg nincsen, s félelem se, rég.
Ősöreg játékom: "magányos küzdelem",
hozzá a halál az edzőpartnerem.
shizoo
4.
Mert nem te félsz ott, hanem a zsigerek.
Másnak peng szakadtig kihúzott ideged,
s hiába - látom, ahogy hallgatod: tarkódon
mégis kiver a nyirok.
Igen, ennyire vagy. Élsz még szakadatlan
sejtek burján mélyén kormozott szavakban.
Szél eltörte ágról a szélbe rezeg:
üzeneted mintha zombi levelek -
Várom a hajnalt. Az ember egyre várja
hogy megtartsa az élet szimmetriája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése