Teljesség-átiratok (9.)

René Magritte: A rend barátja

A tárgyak visszája és színe

A jelenségvilágban Isten csak eszme; Istenben a jelenségvilág csak lidérc. A dolgok érzékelhető mivoltában nincs jelen az Isten. A dolgok a visszájukat fordítják az érzékelés felé és színüket az Isten felé. Isten jelen van a dolgok közös lényegében, de nincs jelen a dolgok sokfajta érzékelhető megnyilvánulásában, ahol a tünemények serege hullámzik.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Tüneményföldön

Isten csak kívánság - és

nem a magáé.

Elválasztottad, el magad uram

külön te és külön a "legyen?"

különkerül mind az egeké.

különkerül. arcerezetem.

Sértődött világod, szakadásod

elfordul tőled és testünkbe lüktet?

külön kerül minden. az irány

hamis. ha így hívnak egüknek. 

A dolgok iránytalan nézésű - dolgok.

Nézhetnek rád is, Tértízirány...

...ahogy beszédül a határtalanba

minden magára ébredő parány.

Csak mi nem vagyunk képesek!

Kép nem jött. Képed. Közénk nem hasít.

beszédültök maga-feledésbe

pedig. hasítok. csajok és pasik.

A dolgok tőlünk független -

a dolgok... lehet, hogy tőled is?

képzeld el hét napnak a teremtést.

persze. tőled kitelik ez is.

Háttal nekünk, a széles üres égen?

Mi megfaggatjuk itt a dolgokat!

az éden füstjén alma-robotoltok.

szállva is csak úgy. ha kormosak.

Elválasztottál? Megtagadlak itt:

nem létezel! Nem is vagy kívülem!

alig párat pördül a golyód

és nem leszel. benned se létezem.

Elválasztottál, mindentől uram?

Karc kövek vagy? Súrló szembeszél?

vagy végképpen magadra maradtál -

vagy mindkét oldalon isten beszél.