Hegedűs Gyöngyinek köszönettel
A gondok akkor keletkeznek, mikor megpróbáljuk
rekonstruálni a helyet, ahol a felvétel készülhetett.
Egyik feltételezés sem felel meg semmilyen,
a valós életből vett helyszínnek.
A való világban ilyen hely nem létezik!
olyan személynek az “alkotása”, aki
…visszájára fordította a kép negatívját,
ezáltal olyan képet hozott létre,
mely egy nem létező Szabadkán készült.
(Mirko Grlica: Az elbontott Szabadka)
együtt jött meg a két kép:
te, 1976-ban,
a legjobb barátokkal,
(kiket oly nehezen
azonosítottunk be, mintha bűn
tény után kellene újraépíteni az arcukat)
(a nemléthez elég,
ha az előhívó megfordítja a negatívokat?)
mintha nem akarnák látni a gombnyomásra
megsemmisülő gép mögötti arcot.
talán, mert térdig bebábozott
láb miatt nem mehettem veled,
(s akár az előhívó, éppúgy nem láttam a való világban
szabadka központját,
ahogy a megismerkedésünk előtti arcod.)
valójában minden fotó
ugyanahhoz a csodához szem
tanú:
és kijöve a megholt.
(Hegedűs Gyöngyi)
átnéztem azért kidobás előtt
átnéztem a táskát -
annyi életet felejtettem kidobott táskákban
noteszben lejárt lemezek tokjában
annyit mint egy soha nem bejárható
foghíjtelek Szabadka -
becézett múltelhagyó sóhaj és mozdulat
egy Gion-regényben,
amit elvesztettem, csak azt viszem magammal
tehát átnéztem a táskát -
hogy abban a szakadt zsebben a bélés alól
előhúzzam az elfelejtett negatívot
előhúzzam tétova mosolyod a néhány
sikerült képen a
rémült nem-sikerülhet tekinteted alatt,
fényképmosoly, ismerlek,
sose bírtad az idő merevítő rablását az arcodon
menekült kis idő
előhívtál engem is -
a szándékosan elfelejtett
arcot amire kényszeredetten mosolyogsz.
(shizoo)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése