Teljesség-átiratok (33.)

Sebasian Moh munkái

A remekmű

Az alkotás lehetősége megvan az emberben és eszközeiben, de a művészi alkotás emberfölötti csoda.

Azt, ami a szép műveket széppé teszi, a jelenség-világ tényei közt hiába keressük. A remekművek lehetnek egyszerűek, bonyolultak, rendezettek, személyesek, tökéletesek, kezdetlegesek; éppígy a kontár művek is. Csak épp a remekműben meg van az a csodálatos delejesség, mely a kontár műből hiányzik, s amelyet a jelenségvilág körülményeiből nem lehet levezetni.

A remekműben, az alkotó és műélvező képzelet közvetítésével, az időtlen dereng át az időbeli világba.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

Sen no Rikyu, minden idők legnagyobb teamestere (chain) értelmezése szerint a teaszertartás az ún. wabi és sabi esztétikai elven alapul. A "wabi" kifejezés a reménytelenség és az egyedüllét, az elveszettség érzését jelenti, mely a "tea útján", a belső nyugalom megtalálásában oldódik fel. A szépség az egyszerű és természetes dolgokban rejlik, és a tárgyak kiválasztásával, azok sajátos és nem mindennapi felhasználásával jut kifejezésre. A "sabi" kifejezés jelentése: magányos, csendes, patinás.

szentjánosbogarak

örvénylenek fel az

északi fényig

A kertművészet összefüggött a teaszertartással. A japán kert nem európai értelemben vett virágoskert volt, hanem eszményi természetet ábrázolt a hegy és víz jelképével, virágok nélkül, kövekkel, mohákkal, hidakkal. 

A teaház vagy pavilon magányos, igénytelen kunyhó látszatát keltette. Mintaképe a paraszti lakóház volt, bár a gazdagabb kereskedők házai sem sokban különböztek tőlük. Alacsony, 80x60 cm-es ajtaja mindenkit meghajlásra kényszerített, függetlenül társadalmi rangjától.

elvénült fenyves

árnyéka vetül habzó

folyó vizére

A helyiség nem volt nagyobb, mint amekkora feltétlenül szükséges volt. A kicsiny ablakok magasan helyezkedtek el, nem nyújtottak kilátást a kertre. A teaszoba legfontosabb része és egyetlen ékessége a falifülke (tokonoma) volt, amelybe buddhista kalligráfiát, vagy az évszaknak megfelelő tájat ábrázoló tekercsképet helyeztek el. Előtte virágtartóban virág díszlett. A teaszertartással kapcsolatosan született meg, majd önállóan fejlődött tovább az ikebana. (A virág a buddhizmusban a tanítói tisztség áthagyományozásának a jelképe.)

pitypangos rétet

övez a fák komorló

kérges sorfala

A hagyomány szerint Sen no Rikyu elpusztította kertjét, mert tudomására jutott, hogy vendégei híres virágai miatt akarják meglátogatni őt. Felindulásában kitépte a kert minden virágát, s az elképedt vendégek csupán a falifülkében láttak mindössze egy szál krizantémot, de az képviselte neme minden szépségét. 

A vendégek a szobába lépve, először a tekercsképet csodálták meg, majd helyet foglaltak a gyékényen. A padlóba mélyített parázstartó felett öntöttvas üstben forrt a víz, a benne elhelyezett vasdarabkáktól távoli vízesés hangjára emlékeztetve.

cseresznyevirág

hulló zápora - szélbe

fakadó szirmok

A teamester kis hengeres teaportartóból apró bambuszkanálkával porrá őrölt zöld teát tett a csészébe, majd az üstből fa merítőkanállal forró vizet öntött rá, s kis bambusz-seprővel felkeverte. Az így elkészített teát egyenként nyújtotta át a vendégeknek. Közben az üstben a kifogyó vizet egy kerámia fazékból pótolta. 

A teát nem illett egyszerre felhajtani. Három lassú kortyot írt elő a szertartás. A tea élvezete a mindennapi életből való kikapcsolódás, békés elmélyülés és könnyed társalgás esztétikai élményével párosult.

heverj a tavasz

tisztására - amikor

ajkához emel

A teaszertartás legbecsesebb edénye a teáscsésze (chawan). Az irodalmi, művészeti, filozófiai témák mellett napirenden volt a teakerámia értékelése is. 

A teamesterek kezdetben régi, 10-13. századi kínai csészéket használtak.  Fontos volt a jó anyag (a japánok a kerámiát nem tekintették mesterséges anyagnak), a kézbe illő forma, a finom tapintású felület. A csészét két kézre kellett fogni. Ez a mozdulat a szertartásban jelképes értelmet kapott: az anyagnak és a melegnek érintése kapcsolatot jelentett a mesterségessel és a természetessel.

kiürült csészéd -

tea oldódik benned

vajon mit old fel?

*

látod. karimás

telihold ragyog át a

lélegző párán.

A prózai illusztráció S. Nagy Anikó: A japán teaszertartás c. művéből érkezett