2015. május 25., hétfő
Versüzenet Kemény Zsófinak
Kemény Zsófi:
Nyílt láng használata
recenziós epigonvers
Ebből tudom, hogy úgy
vagy boldog magaddal,
hogy nem vagy az.
Szúnyogcsípéseket számolgatsz, hogy
ne figyelj.
Legalábbis fújsz el egy gyertyát.
Ez a legalább is. A versírás legalább.
Vers helyett nem
verset írsz, hanem verset
írsz szemmel verés helyett.
Ciripre számolt dobbanásokat. Nem számolod.
Vagy mégis, de akkor messziről integetsz.
Távolságtartasz, eltartott kisujjal a
velőt. A csontot. Elegáns, mégis pontos
Ahogy a direkt elrontott végek
után kitevődnek a pontok.
Igazából mindegy lett volna, hogy
sértődtél meg, ha így írod le. Egészen
kipirultam ettől a nyílt-lánghasználattól.
Mert ugyan nem mindegy, melyik őrült,
de ezeknek a mondatoknak például nem nő a súlya tovább.
Megoldás nincs ugyan,
de azért szelíden ránk szabadítod a világot.
A nyílt láng használatát köszönöm,
nem halok bele, hogy máshol
van a szabadságod foka.
Ha otthon felejted is istent
elleszel a magad fényénél
amint megtanulod elviselni.
Nem szalmaláng. Vedd figyelembe
ha majd magad ellen döntesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése