i.m. Pilinszky János
vetkőzik aki eddig. szertehagyja. elhagyott
üres héj. félig üres. zörögnek benne tegnapok.
csonthéjruhája rágott csücskét. párnanyálas
ébredést nem hurcol. már. mást formál az
árnyékokból. nem az éjit. közelít és túltart.
ápol és eltakar. szemhéjköd üli. koccanásig túlpart.
vetkőzik aki eddig. két köz között a nincs köz
lakik. hull le róla. kifehérít. érintsd meg. ütközz.
bőr bőrhöz. véletlen. vélt. mindegy. elhagyott
üres héj. félig üres. zörögnék benne. nem hagyod.
vetkőzik aki eddig. új formát nem keres. fehér lét.
csontig. újat nem keres. viseli meztelen a végét.
értem vesztőhelyed. ilyen lehet. tél. nem fehérség
csak fagyott rög. dermedt. ki nem engedő. egész jég.
tavaszba. nyárba. szertehagyja. mennyi gyűrt jaj.
csont-jaj-ruha. percet hogy ízletesre furdalj.
mert köz. mert vetkőzés dermedt jégparton. iszony.
egykor volt hullások hullámnyomait. légszomjuk iszom.
az est üvölt. a dél hangos. a reggel fénytelen
csonthéjruhád alól kiköltözött. az élő értelem.
vedlik aki eddig. csontját is vedli. úgy daráld
a szavát. a szerterobbant eddig-volt ha eltalált
rajta hiába kéred. számon. száma hullik. számtalan.
igazolványarc. elveszíti. úgyis hamis ha nála van.
ébredést nem hurcol. álmot nem vár. nem éhes.
nem vág ha kés. dörgölöd se nem sima. se érdes.
nem akar. tőled már semmit. tőled sem. a dolgokat
nem méri. csak van. csak úgy. csak bármit elfogad.
bőrt bőrhöz. elhagyatott üres héj. mindent elhagyott.
zörögnék benne. csontsíp hadd fújjam. nem hagyod.
vedlik aki eddig. csak nézem. üres ékszer
fényezett hiány. nem győzött látszani. elégszer
karcolt. zúzott, hiánylétére szúrt. úgy felmart sebed.
vélt minden. elhagy. apokrif. bökdösöm leszáradt részedet.
tavaszba. nyárba. csupasz csiga. védtelen beleforgat.
fény hője szárít. ki tudja milyen csőrrel szed a holnap.
nem hurcolod. ezt sem. a holnapot sem. selyem
pillanat vesz utolsó levegőt. igen. vesztőhelyen.
még utoljára elpotyognak. hőre és időre vak
pillanatba fénylik. aztán. végre. elhagynak a szavak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése