Beszélgetés csonthéj-koporsóban

Fekete Anna:

Furtonfúrt

A dió észjárása ravaszkás. Úgy keringenek
a nedvek ide-oda benne, mint öregasszonyban
az aggódás. Fény át nem járta remények, félelmek,
tervek, varázsigék. Imák rossz szomszédok ellen,
ima az elveszített kulcsért, esőért, napsütésért.
De már nincs szomszéd, nincs kulcs, nincs napsütés.
Mindenre ráborult a koporsóhéj.

shizoo:

Surrexit...

A termés tetszhalott húsában. Keringenek a

jövőidők benne a csíra körül, akárcsak a hiányuk

lehetősége. Sötétbe gyömöszölt fények törekszenek

ha így, fel, távolt éhezni. Olykor viszont hő, víz hiányzik,
kiveti anyaföld, olykor csak aggodalom van éjszakára,

giliszta szomszéd, bűvölő szemek, koporsó fogsorok -
olykor ráborul. Olyankor kövülő csont.