2014. december 12., péntek
egy idő
voltom hosszabban nyúlik
a lesszem egyre fogy
oly magasan a levegő itt
oly ritka hogy -
nem moccanásom mentén
hegyre fel nem így utam
én itt vagyok ahol hahó a
világom zuhan
eljutnom így a túlig?
hisz ég az innen is
oly ritkaságú levegőben
ez is hamis -
nem moccanás az őre
silbakolva áll a hős
a lesszem egyre fogy mivégre?
végre egyidős
sejtem ha végre múlik
ha lessze végre fogy
mindegy lesz ha egy idő is -
úgy volt ahogy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése