2019. január 12., szombat

Tivadar

gondolatok a Világ-galériában

Stekovics Gáspár képe




nagyobb Raffaellonál:
a küldetett ültetése
tetszőleges talajba



mi mindent bíz a szélre, aki
nem beszélget!
gombák spórahímes nyelvén
gyökerek gubancolódó hálózatában

biztos vagyok benne, hogy van
nem egy erdő, amely egyetlen
fából áll

ha megállsz a susogásában
először az idegen nyelvét kell
a szavaiból kihallani.



lehet, hogy pontosan ugyanazt mondja
mint amit egy vászonra tükrözött magány:
nem jó egyedül kortyolni a
mindenség lélegzetünk párájától szennyes
fémíz italát.
a mámor és részegség között
a csillanó válaszok és a csönd között
húzódó határon túl
elágazol mert ágazni muszáj
de minden ágad hiába tett választás,
minden leveled hiába tett -
csak mások lihegett párájától
szennyes levegőt pumpál a
vigasztalanság tüdejébe.



a küldetések ültetése tetszőleges talajba -
a magvad a szél a makacsság
ezt választotta
mert nagyobb lesz Raffaellonál

nem tagadhatjuk el
hagyásfa csonkolt
erdő-magától
a meghallgatást



az erdő - mint a képek
a képek - mint az ültetés
tetszőleges
talajba



Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus



- lett egy lábjegyzete (kép és haiku)
- s van egy fontos testvér-meglátása, szintén lábjegyzettel - Jorge Luis Borges szavaival és erdejével

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése