2018. február 18., vasárnap

pólusok







A rettegő
testi értelemben hazug ember,
még a bélműködésében is
van valami hamis.

Nem tartok ernyőt magam fölé,
ha tehetem.

A rettegők nem egymástól
félnek a legjobban, hanem
a saját zsigereikben lakó
rettegéstől.

Néha bőrig áztat,
néha nem bírom -
de a meghűlés is egy
mélyreható tapasztalat.

A rettegő kifelé ezen a
szűrőn át tekint:
az összehúzott testén át nézve
rajzfilmszerűen kontrasztos a látvány.

Tegnap pár órán át
fáztam egy pincében -
ott volt dolgom.
Eltemetve a mások szavai alatt.

A rettegőt nem
győzheted meg, hogy
másfelé nézzen;
folyamatosan fókuszban tartja
az okot adó lehetőséget.

Kegyelmi állapot volt utána
egy forró zuhany.
Aztán a hideg, hogy 
bezáruljanak a pórusok,
épp csak egy picit - 
hogy borzongasson.

A rettegő még álmában sem zárul be -
mert nincs fenyegetőbb az
átlátszatlan éjszakánál.

Álmatlanul aludtam.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése