a habozónak

lépéskényszerben megálló
megállóban nem leszálló
leszállást halasztva siklás
közben gyúló többedik láz

ne engedd magad tovább el
egy szájban növekvő Bábel
vérehulló nőszirom
nyári hulla őszi rom

nyúláskényszer bimbós teje
kész a ház de nincs teteje
mindig ellen mindig ellen
ettől ízesül a jellem?

akkor ott és soha többet
kínálja juszt sem fogod meg
éhed éhe kis halacska
künn zabálja némi macska

úgy habozva mint a vegyszer
még mindig majd most az egyszer
most az egyszer mégse még
így hull az egyidejűség

lépéskényszerben ha dermed
markolászd mint fényt a gyermek
már kész a gyász és rég deres
fogd meg hátha érdemes.