aludd

aludd az alhatót
ma vedd be altatód
szomorúságom -

ma virrasztok ha majd
nélküled szalajt
a vigaszágon

nélküled tovább
egy sokkal tétovább
felébredésbe

hol nyílt a nyílható
és megtalálható
a feledése

hol mégis útnak int
az unt szokás szerint
a cseppnyi csönd

fohász süket fülek
a hörgő rémület
ha nem köszönt

ha nem köszönt a fáj
s ha útnak int muszáj
hát úgy megyek

úgy mintha égi szán
karcolná mind alám
a felleget