2013. január 15., kedd

Néhány pillanatig

                                         Brett Easton Ellisnek



Néhány pillanatig egy Bateman-i agyba
utaztam át – és őszintén:
testi örömöt okozott a tócsává olvadt
gátlások között cuppogni a sárban –
langyos, hússzagú, meleg sárban,
amely soha nincsen készen:

mert hogy elfaroljanak bennem a vétkek
s a maguk kis pitiáner módján végre
hagyjanak helyet – elég helyet - magamnak
valami igazán térkitöltő
végletességet kell elkövetni!

Mondjuk a szomszéd macskáját.
Vagy a szomszédot.
Vagy bármelyik futó kalandot
Kötéllel. Kíváncsiságból.
Ami történik, ha átlépődnek
a jól szabott testhatárok.

Néhány pillanatig laktam csak
egy Bateman-i agyban – de
alig találtam haza a
lelkiismeret-furdalástól.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése