A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hiroshi Yoshida. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hiroshi Yoshida. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 21., csütörtök

Rácsodálkozás: Hiroshi Yoshida (2.)


Kameido Shrine (1927)




akác virága
dús csendjét látogatók
duruzsolják túl

ne beszélj - csak éld,
hogy bomlik, illatozik,
hogy hull a szirom.










Mutattam már nektek Kawase Hasui kis Szilvavirágát ugyanezen a hídon (több metszeten is) - s amit ott is odafűztem: a megértés teljessége kedvéért pillantsatok rá, a japán fametszet, az ukijo-e klasszikus mestere, Hirosige hogyan ragadta meg több sorozatában is ezt a nevezetes látványt, a Kameido Tendzsin szentély hídját az akácvirágokkal (sokáig azt hittem, ez a szilva... de az a híres szilvakert a szentély mögött található, nem a tónál...). A Könyvvizsgálókon található bejegyzésben a látvány megragadásának módjairól, annak változásairól mesélek, de magáról a szentélyről is van egy rövid ismertető. Ízelítőnek nézzétek Utagava Hirosige egyik képét a szentélyről (az Edo 100 nevezetes látképe sorozatból):


2019. február 17., vasárnap

Rácsodálkozás: Hiroshi Yoshida (1.)


Iris Garden in Horikiri, 1928



nőszirom-mező
bősége felett öregség
gondja-búja

adakozó kedv
nyíló íriszölében
sem látja magát

*

befelé figyelsz
fénybe markoló élet
szürke zárványa

hervadsz. na és! ez
a bőséggel hintett kert
azért sziromlik