2017. május 1., hétfő

Teljesség-átiratok (46.)

Ferenczi Rékának

Kim Jung Gi: Inked




Az élet megértése
Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mindig más és mégis mindig azonos. Figyeld tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat! S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegeződnek, akár egy zenemű motívumai, vagy a fán a lombok, gallyak, virágok csipkézete. Figyeld a történelemben, a jelenkorban és a saját hétköznapjaidban a jószándék, szenvedély, hazugság, erőszak egymásba-mosódó vonulását: mindaz, amit magában-véve rossznak, csúfnak, aprónak ismersz, oly harmóniává szövődik, mit a felhők vándorlása, vagy a hegykúpok láncolata. 
Az életet úgy kell megérteni, mint egy zeneművet. Ha el tudsz vonatkoztatni mindattól a kellemes, vagy kellemetlen hatástól, melyet az élet dolgai, egyenként egyéniségednek jelentenek: felismered a közös szépséget a hullámok játékában és tested fájásaiban és az események váltakozásában és érzéseid, gondolataid áramlásában és mindenben. Mind más és mindig más és mégis mindig azonos. A dolgoknak nem a szerepét és hatását figyeld, inkább a mintázatát és iramát: csak ezen az úton értheted meg az életet, természetet, embertársaidat és önmagadat.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)






bőrvarrt rózsák
lényének eleven része
a tövises kín





lélegzed létezed iramát
hadd fájjon ha fáj
sikoltson ha tű
viseld el ha festék

lélegzed létezed iramát
viseled az estét
testen viseled a testét

pontok megharapott összképét ragyogó
csúf apró állat bőrén
csipkéz választott rajzban az idegen
belefertőző rém -

pontok fájdalmak múlik majd viseled
de nem múlik a festett áram
bőrön bőr sikló hő nemcsak kín idegen
érintés viharában -

lélegzed létezed iramát
égessen ha bélyeg
sikoltson ha tű
érezzed hogy élet

lélegzed létezed iramát
húst levegőt harapó zsák
viseled a rózsát





bőröd sorsában
viseled a rózsát - a
hervadását is









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése