Nem én (második nap)

Süveg Márknak

nem én lépkedek az önismeret tördelt
romlépcsőin. amíg egy támasz nélkül a
semmibe lebegő szakaszon rá nem
eszmélek: ha tördelt, nem vagyok ép.
nem belőlem hasad a felismerés, hogy
ez a tördeltség maga a félelem: hogy félek.
nem én félek, amikor egy elgondolt
magasságban ülve szédülök.

nem én feltételezem: nem vagyok ép lélek.
töredék fél. amit letört egy robbanás.
kézigránát, elhajítás előtt a kézben.
rengő föld fölött megbolyduló tető.
tarkólövés lélegzetvisszafojtva várt
elsötétítése. erőszakos halál. rosszul
fékező busz összegyűrt, érmetsző teste,
ami pillanatba fröcsögtet.

nem én ébredek izzadt rémülettel a napra:
hogyha tört, akkor nem egészül.
kegyelemmé sem. akkor nem vonatkozik
rá az egész figyelem. és hegyre mászó
kevélysége se lesz képes megnyitni
törtszámára a vágyott kegyeket.
nem én adom fel: inkább füvek és
gombák bűvöletére bízva magam.

nem én veszem észre: túl sok egymást
kizáró elemet gyűrt egybe a pánik.
nem én mérem fel, az életközi alvás
összemarkolt töredékeiből hogyan lett
bennem ekkora tömeg. így is: hogy fél-ek.
nem én izzadok ekkora szorongást.
nem én sóhajtok az egymást kizáró
elemek vonzásában szakadozva.
nem én indulok el. hogy elvesszem legalább,
ami összerakatlan használt zacskó
legómagányban szavakat lüktet.

nem én gyógyítom: tömöm a hiányt
további hiánnyal. lemondva az építő
papíríz leckék felmondásáról.
felmondva az egész nevében megkötött
szerződéseket. lemondva a találkát
a másik értetlen féllel: a nem énnel.
nem én alszom el azzal: ez a tördelt
fokokon mászás csak egy fordított
irányba elképzelt, lélegzetakasztó
zuhanás.

olyan ismeretlen, amiben nincs
szárnyam - vagy csak nem az enyém.
valaki majd megteszi az első
visszavezető lépést - de nem én.

erre riad (második éjjel)

összerakatlan

zacskó legómagányban

szavakat lüktet

az első napot itt olvashatjátok:
http://irodalmiszabadrablas.blogspot.hu/2017/03/nem-en.html