2017. március 21., kedd
hiába tudod
hogy veszed rá az ős közönyt
hogy hagyja abba a rágást?
egy ősöd megcsípette magát a darázzsal
a bőre alól az akarattal kinyomta
és felszürcsölte a testtel elegy mérget
mert a gyógyulás az fájdalom -
de ezt is hiába tudod
ha nem tudod hogyan kell
kinyomni a testtel elegy mérget
a bőr alól a puszta akarattal.
egy ősöd szembefordult a nappal
amíg ragyogó aranysárgára
nem döfködték a csukott szemhéja mögött
elterülő labirintus minden zugát a dárdák
mert a gyógyulás az kegyelem -
de ezt is hiába tudod
ha nem tudod hogyan kell
látni a becsukott szemhéj mögött
a testeden túl lógó labirintust.
egy ősöd lobogó vízben párolt
csipetnyi sóval ízesített tiszta ízeket
kínált a kint és bent lobogó tűznek
mert minden gyógyulás amit a szádba veszel
ha mind a két tűznek felkínálod -
de ezt is hiába tudod
ha nem tudod hogyan kell
ugyanazzal a falattal gyújtani és oltani
a megfelelő tüzeket.
mérgek dúsulnak benned ahogy
magadhoz édesgeted őket
a saját lázadó járataid ellenében -
de ezt is hiába tudod
hiszen mérgek keltette lázadások
ütötte sebeket foltoznának a
testeden túllógó ismeretlen labirintusban
a testtel nem elegyített mérgek.
hogy veszed rá az ős közönyt
hogy hagyja abba a rágást
anélkül hogy abbahagynád magad?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése