2016. június 26., vasárnap
látomás, este
ijedt kis alakod ahogy
átszuszakolják a tényeken -
nem tudtam ledörzsölődni rólad
édesem.
érzem valahol másképp
tévedünk - valaki-te valaki-én
egy alig elcsúszó optikájú távlat
filmfelületén -
valaki-te és valaki-én ott
nem adja fel, nem érdekli őket -
minket ott nem bántanak
a rohadékok.
levakarnának rólad, ahogy -
ezek az állatok
nem értik ez miért egyfajta
másállapot,
valaki-te és valaki-én
ott nem hagyjuk senkinek.
a tények ott kezünkhöz
ívelik a testüket -
ijedt kis alakod hogy
reszket itt - keresem a réseket
ahol te valaki-te lehetsz és
ahol én pont annyira másképp révedek.
***
semmi sem nehéz
és nem könnyű semmi sem -
nincs mihez képest.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése