Beszélgetés adatbázisokban csücsülve

forrása: http://www.muut.hu/?p=11447

Guillaume Métayer:

Negyvenkét évesen a

Francia Nemzeti Könyvtárban


Idegenek közt, fémfedős, nagy edényben,
Narancsszín szőnyegpadló, dizájnolt fatárgyak,
Felfogható egy óceánjáró hasának,
Szóval az FNK ismert díszletében,

Mint mikor az ember elbóbiskol éppen
(Angyal is lehet, ki elalszik, nem csak állat),
Összes őrült tervem falkába gyűlve támad,
Világ, akarat, bármi, csak munka még nem.

Azt álmodom, hogy tengervízzel átitatva
Tizennégy sorba öntöm, vitorlást palackba,
Húsz elmúlt évem, az összes bon mot-t, poént,

Amit szelekbe szórtam, görnyedő faként,
Avagy ha az ember fogat s vért köp, akként:
Mert vége — s asztalomra semmi sincs lerakva.

                                                         (Kemény István fordítása)

shizoo:
Negyvenhét évesen
a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Idegenek közt elkékült monitorfénybe
Tükröződöm rajta, dereng mintha az arc is
Felfogható mintegy az iparszerű katarzis
Terepének, szóval az internet üledéke

Őrzöttségében mintha frissülne - mégse
persze: állat? angyal? Itt e gépi partvis
söprő tömegében mindkettő csak zajt visz
rólam hírül adattömeg fakó bűvöletébe:

Nem álmodom de látom amint a nincsbe csönget.

Kis blog ugat láncon éhes kutya - csöndet!

Ekkora zajban hogy tartsam a figyelmem?

Amit nem fröcsköltem itt szét senki ellen,

Ki testetlenül pixel - szaga sincs; csak szellem -

Nem látszik. Annak itt sem hoznak ki könyvet.