2014. június 25., szerda

A bűnevő szonettje

                                               W. S. úr emlékezetének


Ha más lélegzetére akkor is - ha forma,
akkor is enyém a bűze mind.
Nekem ródd ráncba elbomlásba porba
végső rovancs - elszámolás - szerint.
Mert engem terhel. Teljes mérése rajtam,
akkor is enyém a bűne mind.
Mert utolsó percig ezt és így akartam
s ez így van akkor is ha rámlegyint
(kis bűnevőre rám) a hosszú tort böfögve
végigzabáló mindent ellopó
hörgő idő. Belém akadt a percnyi rögbe -
bűzére ég a nap, reá szitál a hó.
S ha nem tudod ki bűnzabál e dalban
az se baj - végtére így akartam.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése