2014. június 20., péntek
Felfénylő
frissen ölelten keltem
ma reggel - méregtelenített.
szeretem mikor a terhem
kedvesen a vállamra segíted.
eligazítod rajtam
a nap hátra levő részét.
és akkor is, ha közte baj van -
még szép.
fénylik rajtam a bőröd
nyoma. illatod létre lakkoz.
kár hogy a belső őröd
mindig nem enged magadhoz.
a reggel tőled változik
ébredő szagokban.
ahogy valami távozik
az elvetett magokban.
hiányzó kis hiány.
egészül helyén az éh is.
mint mikor a szél
csak szétfúj, szétvisz.
repül ami repült és
marad mi napoztat -
ölelsz, az ébredés
ma fénybe mosdat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése