Kisnémeth Ferenc festménye |
Valójában annyira vékony mezsgyén létezik
akár a jég. A fagy törékeny bőre
a látszólagos járható szilárdság
a megúszható sűrű és belélegezhetetlen
áramlatainak tetején. Bizonyosságaink
akár az olvadásban
kavargó táblák. Kristályos szépségű
gondolatmenetek súrlódnak-törnek
egymás tekintetében. Mert amennyire
a mezsgye vékony, annyira vékony
az örök időkre szóló. Csak az áramlás
és a kétely örök: az olvadás.
Bele a meghatározhatatlanul teli
annyiunkat elnyelő semmibe -
valójában annyira vékony mezsgyén létezik
az élet. Csoda, hogy nem tekintünk
lépteink alá? Kristályos szépségű
tejopál hiteink felett járunk.
Akár a jégen. Amíg bizonyosságaink
nem oldódnak az olvadásba.
Ami tört és törte, egyként, ugyanúgy.
valójában annyira vékony mezsgyén létezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése