I. (slammerek)
vékony
talajrétegen
is megtapadhat a felszín közelében
egymást tartó gyökerek
hálózatából a növekedés
viszont ilyenkor a mélység
rögzítő akadálya nélkül
szivárog el a víz a gondolat
ez egy folytonos
népszerűségi kőszáli lecke
vékony talajrétegen
folyton beszélnek egymást
túlkiabálva a fák
szinte hallom, ahogy
mégsem tudnak megegyezni
semmiben.
(Triptichon - fák... és költők - részlet)
Slammerek a tátrai fák is -
a hatalmas fenyők, akiket
olykor letarolnak a hegybe
markoló viharok.
Hiszen magasra törnek.
Nagyot mondanának.
Nagyot akarnak repülni
de ahol nőnek ott nincs elég talaj.
Így ahhoz, hogy gyorsan és
keményen szülessenek
gyökérben inkább szélesednek.
A másikra figyelnek - honnan nő a másik.
Nem a mélységeket keresik
kőszív burka alatt
hanem a közös könnyűbúvárkodást a
a talajóceánban
a felső vizeken.
Ott van a sok sóvízíz kishal
ott lakik a hallgatóság tapintható
vízinövény-mód imbolygó kedv-gyökérzete...
De a látszó részükben
a magasság mélységét keresik
felszálazódnának az űrig.
Ahol az egyre kevésbé tapasztalt
napszél fújta kegyelem nehézkedik.
Hatalmas tűéles szóleveles
törzsekké nőnek a szétterülő
egymást tapogató gyökérzeten -
koronafélénkségben egymás mellett
versenyben a rivalda égbolt
verőfényében.
Míg le nem tarolják őket a
lakhelyükbe markoló
társadalmi viharok.
Magasra törnek
nagyot mondanának -
a tátrai
hatalmas
gyönyörű fák is slammerek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése